- a lényeget röviden
- Mit jelent a monokultúra?
- monokultúra az erdőben
- A monokultúrák nem hozzák meg a kívánt hasznot
- monokultúra a mezőgazdaságban
- Monokultúra a saját kertedben
- Gyakran Ismételt Kérdések
A monokultúra a gazdálkodás egyik formája, amely évezredekkel ezelőtt alakult ki. Amikor a föld kimerült, az emberek továbbmentek. Ez ma már nem lehetséges, ezért más megoldásokra van szükség. De a világ függővé vált.

Tartalomjegyzék
Mutasd az összeset- a lényeget röviden
- Monokultúra – Meghatározás
- monokultúra az erdőben
- monokultúra a mezőgazdaságban
- Monokultúra a kertben
- Gyakran Ismételt Kérdések
- A monokultúra csak egyféle növény termesztését jelenti. Eltér a vetésforgótól és a vegyes termesztéstől. A hátrányaik meghaladják az előnyeiket.
- A monokultúrák gyakoriak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban. Tipikus példák erre a lucfenyőerdők, pálmaolaj-ültetvények vagy kukoricatáblák.
- A tiszta termesztést gyakran a saját kertjében is gyakorolják. A számos negatív hatás miatt a vegyes kultúra egyre fontosabbá válik. Zöldségekkel, fűszernövényekkel tervezhető.
- szinergia: A növények megvédik egymást a kártevőktől, vagy tápanyagot szolgáltatnak
- árnyékolás: A magasabban növő növények a levéltömegnek köszönhetően nedves mikroklímát biztosítanak az alsó területen
- védelem: A talajt a szél és az eső folyamatosan védi az eróziótól
- érvényesítés: elkerülhető a teljes terméskiesés
- nincs optimális fény- és vízfelhasználás
- A szinergiahatások nem lépnek életbe
- fokozott fogékonyság a kártevőkre és betegségekre
- A talaj egyoldalú tápanyagcsökkenést tapasztal
- több műtrágya és növényvédő szer szükséges
- 2007-ben és 2022-ben a szél által okozott hatalmas károk
- a kéregbogár extrém terjedése 2016 és 2022 között
- a talaj tűk általi savanyítása, így meszezést kell végezni
- különböző növényfajták biztosítják a természetes egyensúlyt
- A kártevők és a hasznos rovarok kordában tartják egymást
- A virág pompája a különböző évszakokra kiterjed
- Mauritius: A cukor és a rum akár 90 százalékát teszi ki
- Kuba: akár 83 százalékát nádcukorból állítja elő
- Ghána: 76 százalék a kakaó
- Kolumbia: A kávé az összes exportbevétel 66 százalékát teszi ki
a lényeget röviden
Mit jelent a monokultúra?
A monokultúra a görög monos kifejezésből származik, amely az „egyedül”, és a cultura „termesztés” vagy „művelés” kifejezést jelent. Olyan termesztést ír le, amelyben egy növényfajt több évig termesztenek egy területen. Ezt a gazdálkodási formát, más néven tiszta kultúrát a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban és a kertészetben alkalmazzák. Ennek a módszernek az előnyei az egyszerűbb gondozás és a magas hozam.
YoutubeVetésforgó, vegyes kultúra vagy monokultúra?
A monokultúra ellentéte a vegyes kultúra. Ezt a művelési formát vegyes vetésforgónak is nevezik, mivel definíciója szerint egy területen egyidejűleg és egymás után különböző növényeket művelnek. Bár a karbantartási ráfordítás és a betakarítási logisztika lényegesen magasabb, mint a monokultúrákban, a vegyes termesztés a tiszta kultúra hátrányait hivatott kompenzálni.
A vegyes kultúra előnyei:
A vetésforgó a monokultúra másik ellentéte, amelyben egy területet változó kultúrnövényekkel művelnek. A cél a lehető legtöbb sokoldalúság biztosítása. Az egymással nem kompatibilis növényfajtákat időben és térben külön termesztik. Míg a vetésforgó felfogható szántóföldi gazdaságként, addig a monokultúra egytáblás gazdaság. A vetésforgó tipikus növényei a repce, a fehérrépa és a burgonya. Ezeknél a növényeknél a tiszta kultúrában túl nagy a kártevőnyomás, így a betakarítás már nem biztosítható.
Hoz-e hátrányokat a monokultúra?

A monokultúrák teljesen természetellenesek, és nagyon érzékenyek a betegségekre és a kártevőkre
Az a tény, hogy a tiszta gazdaságot továbbra is gyakorolják, az előnyökben rejlik. Ez a forma nem igényel különféle speciális gépekből álló flottát, de mindig ugyanazok a gépek használhatók. Ez a rutin a marketingstruktúrákra is kiterjed. A termesztett növény területén a speciális ismeretek elegendőek a lehető legnagyobb terméshozam eléréséhez.
A tiszta kultúra negatív oldala:
monokultúra az erdőben
A természet vegyes kultúrákra törekszik. Egyetlen természetes erdő sem ad otthont egyetlen növényfajnak, hanem összehangolt organizmusok mozaikja. Számos állatfaj talál élőhelyet ebben az ökoszisztémában. A vegyes erdők mérséklik a klímaváltozást, mert hosszabb ideig tárolják a szén-dioxidot. Ennek a sokszínű térnek nem csak ökológiai szempontból van értelme.
Ennek ellenére számos erdőre jellemző a monokultúra. A lucfenyőt és más gyorsan növő tűlevelűeket ma is tiszta kultúrában termesztik. Garantálják a papíripar és a fafeldolgozó üzemek optimális ellátását a fa alapanyaggal.
Problémák a múltból:
háttér
A monokultúrák nem hozzák meg a kívánt hasznot
A Freiburgi Egyetem és a Német Biodiverzitás-kutatási Központ tanulmányai kimutatták, hogy a vegyes kultúrák termékenyebbek, mint a tiszta kultúrák. Az öt különböző fajt tartalmazó vegyes állományok körülbelül 50 százalékkal több fát termelnek, mint a monokultúrák. Ez a szempont a javított szinergiahatásokon alapul. A különböző magasságban növekvő fák optimálisan látják el a fényt. A különböző gyökérrendszerek biztosítják a rendelkezésre álló tápanyagok jobb felhasználását. A vegyes kultúrák ellenállóbbnak bizonyulnak a kártevőkkel szemben, és jobban bírják az évekig tartó szárazságot.Példa Németország

Az erdészetben is sokáig a monokultúrákat kedvelték
A lucfenyő a lucfenyők jelenlegi helyén természetesen nem fordulna elő. Ez egy olyan fafajta, amely a természetben csak 500 méteres magasságban fordul elő, és réseket képez a fajokban gazdag erdőben. Ehelyett a lucfenyőerdők elhelyezkedését a nagy bükkös arányú elegyes erdők jellemeznék.
A számos probléma és a növekvő talajromlás miatt a modern erdőgazdálkodás egyre inkább a tiszta kultúrákat alakítja át termőhely-kompatibilis vegyes kultúrákká. Az elmúlt néhány évtizedben a lombos faállomány hét százalékkal nőtt, a tűlevelűek aránya pedig négy százalékkal csökkent. A lombhullató fák ma a fapadlónak körülbelül 43 százalékát teszik ki.
esőerdő
A pálmaolaj iránti nagy kereslet kielégítése érdekében Malajzia és Borneó trópusi esőerdőiben szigorú monokultúrát folytatnak. Ezeken a területeken olajpálmák sorakoznak egymás mellett. Számos állat- és növényfaj veszíti el élőhelyét. De ezekre az ökoszisztémákra gyakorolt negatív következmények már a termesztésre való felkészülés során nyilvánvalóak.
Az értékes esőerdő területeket egyre gyakrabban irtják ki a tűz. Ez az intézkedés nagy mennyiségben bocsát ki üvegházhatású gázokat, majd a talajt műtrágyákkal és növényvédő szerekkel kell előkészíteni. A trópusokon tapasztalható extrém csapadékmennyiség biztosítja, hogy a vegyi anyagok kimosódjanak a talajból, és bemosódjanak a vízbe. Ez a környező ökoszisztémákat is szennyezi.
Az alternatív növényi olajok használata súlyosbítja az esőerdők pusztításának problémáját. Sokkal fontosabb, hogy több esőerdő ne alakuljon át új ültetvényekké.
monokultúra a mezőgazdaságban

Ázsiában szójaföldek nyúlnak a horizontig
A modern gazdaságok kevesebb növény termesztésére specializálódtak. Ez a gazdálkodási forma sok gazdálkodó számára vonzóbbnak tűnik, mert szövetkezetekbe tömörülnek, és közös marketingstratégiákkal növelik a hatékonyságot. A termőföld korlátozott elérhetősége és egyben bizonyos termékek iránti nagy kereslet kedvez a monokultúráknak.
Tipikus termőhelyek | módszer | hatások | problémákat | |
---|---|---|---|---|
szója | Ázsia, Dél-Amerika | nagyszabású erdőirtás | A biodiverzitás csökken | a megnövekedett kereslet ösztönzi a géntechnológiával módosított növények használatát |
banán | Dél-Amerika, India | trópusi esőerdők kivágása | Élőhelyrombolás, falvak kiszorítása | A gombás betegségek világszerte pusztítják az állományokat |
Kukorica | Németország | Szántóföldön és réteken történő termesztés | a táj kukorica | a lepkehalandóság növelése |
pamut- | USA, India, Kína | Mezőgazdasági területen művelés, további területek erdőirtással | a megnövekedett kereslet a termelés intenzívebbé tételéhez vezet | rendkívüli vízveszteség |
A tiszta mezőgazdasági kultúra következményei
Ha ugyanazt a növényfajtát ismételten termesztik egy területen, a kártevők és kórokozók jobb életkörülményeket találnak. A növények hajlamosabbak a gyökérfertőzésekre. Már nem tudják optimálisan felvenni a tápanyagokat a talajból, így növekedésük negatívan hat. Ez elősegíti a gyomok megjelenését, amelyek közül sok nehezen irtható. A gazdáknak reagálniuk kell ezekre a jelenségekre. Peszticideket használnak a kártevők irtására és a gyomok elpusztítására. A növények jobb növekedése érdekében további műtrágyákat alkalmaznak.
Betekintés a történelembe

A rizstermesztés sok vizet igényel
Történelmileg Ázsiában a nedves rizstermesztés a mezőgazdasági monokultúra legelterjedtebb formája. Biológiai szempontból a rizs valójában nem vízinövény. De Kr.e. 3000 körül. az emberek rájöttek, hogy ez a termesztési módszer elnyomja a kártevőket és a gyomokat. Az évszázadok során végzett nemesítés során a rizs víztűrő növényré fejlődött. A gyökerek speciális szellőzőrendszert alkotnak, hogy a növények megbirkózzanak a magasabb vízállással.
problémákat
Egy kilogramm rizs előállításához 3-5000 liter vízre van szükség. A talajvíz szintjére gyakorolt hatalmas hatás miatt Peking térségében tilos a nedves rizstermesztés. Álló vízben fokozódik az algaképződés. Ezért az ültetvényekben a víznek állandó mozgásban kell lennie.
A túl nagy áramlási sebesség a talaj erodálódását okozza. A táblák folyamatos elöntésével oxigénmentes környezet jön létre a talajban. Itt élnek olyan szervezetek, amelyek az anyagcsere folyamatok részeként metánt termelnek. A globális metántermelés mintegy 25 százaléka a nedves rizstermesztésnek köszönhető.

Monokultúra a saját kertedben
A házikertben a tiszta kultúra a bevett gyakorlat része. Gyakran csak egyféle növényt ültetnek egy ágyásra. A burgonya legrosszabb esetben sok éven át ugyanazon a helyen nő. Ennek eredményeként a kerttulajdonosok kevesebb karbantartást ígérnek, mert az ágyást az év egy pontján betakarítják. Elég, ha speciális ismereteket szerez erről a növényről, és néhány eszköz lehetővé teszi a lehető leghatékonyabb munkavégzést. A természetközeli kert alapelve azonban a vegyes művelés.
Jobb minőség a vegyes termesztéssel:
Társnövények az ágyásban
Nézze meg közelebbről az állítólagos gyomokat a krumpliágyon. Sokan közülük értékes hasznot húznak, és biztosítják, hogy a meder működő ökoszisztémává alakuljon át. A virágos növények vonzzák a lepkéket vagy olyan rovarokat, amelyek hernyói rovarkártevőkkel táplálkoznak. Az intenzív illatú gyógynövények illóolajaikkal elriasztják a kártevőket. A hüvelyesek természetes műtrágyaként működnek, mert megkötik a talajban lévő légköri nitrogént.
tippeket
Különös figyelmet kell fordítani a csicseriborsóra, a lóherére vagy a csalánra. Ezek a növények javítják az ágyás élőhelyét, és egyben ehetők is.
Jól átgondolt kombinációk

Az eper és a metélőhagyma ideális növényszomszédok
Az eper jobban fejlődik a metélőhagyma közelében. Ez a gyógynövény gazdag illóolajokban, amelyek megakadályozzák a szürkepenész kialakulását az eperben. A borágó jobb beporzást biztosít, mert a virágok vonzzák a vadméheket, poszméheket és rovarokat.
A mélyen gyökerező mángold tökéletesen passzol a radicchio-hoz, a retekhez vagy a cseresznyéhez. Ezek a növények vízszükségletüket a talaj felső rétegeiből fedezik. Ha nincs kedve a sárgarépát vetés után szétválasztani, akkor a magokat feketekömény és kamilla magjával keverje össze. A durva magvak gondoskodnak arról, hogy a gyökérzöldségeket ne vessük túl sűrűn.
tippeket
Hozzon létre egy vegyes kultúra táblázatot. Így egész évben nyomon követheti a dolgokat, és hatékony vetésforgót alakíthat ki.
Gyakran Ismételt Kérdések
Melyek a monokultúra gazdasági kockázatai?
Amikor egy gazdaság monokultúrával foglalkozik, erősen függővé válik a piactól és az uralkodó áraktól. Egyrészt, ha lemondunk más növények termesztéséről, az magas megtérülést hozhat. Ha előre nem látható katasztrófák következnek be, a legrosszabb forgatókönyv a gazdasági csőd. Országos szinten erősen visszaszorul a mezőgazdasági előállítású termékek kínálata. Sok ország függ egy termék iránti kereslettől. Nagy általános exportrészesedést érnek el azokkal a termékekkel, amelyek monokultúrából származnak:
Mik a tiszta kultúra ökológiai következményei?
A talaj faunáját és humusztartalmát negatívan befolyásolja az egyoldalú művelés. A talaj tápanyag-egyensúlya felborul, a gyomok, kártevők és kórokozók optimális életkörülményeket találnak. A kártevők még a betakarítás megkezdése előtt a termés 50 százalékát is elpusztíthatják. A monoton növényállományban az állatok diverzitása csökken, így hiányoznak a káros rovarok természetes ellenfelei. A monokultúrák egyre inkább talajerózióhoz vezetnek.
Hol jellemzőek a monokultúrák?
Közép-Európában a bor- és gyümölcstermesztő gazdaságok monokultúrái vagy a tisztán legelőgazdaságok a jellemzőek. Németországban a tiszta kultúrák dominálnak azokon a területeken, ahol nagyszabású területrendezést hajtottak végre. A mezőgazdasági területeken a kukorica, a repce vagy a gabonanövények tiszta formában elterjedtek. Az erdőgazdálkodásban az utóbbi évtizedekben a vegyes formák irányába mutat a tendencia.
Mik a vegyes kultúra alapvető szempontjai?
Nincs értelme egy család termését a közvetlen közelbe tenni. A növényeket gyakran ugyanazok a kártevők és betegségek érintik. Ennél a vegyes kultúra termesztési formájába tartozó változatnál a pozitív szempontok nem alakulhatnak ki. Minél változatosabbak a növények, annál jobban oszlanak meg a feladatok, és annál jobban fejlődik az ökoszisztéma. A sekély gyökerek és karógyökerek optimálisan használják fel az ágyás erőforrásait, mert gyökérrendszerük különböző talajhorizontokban aktív.
Mely vegyes kultúrák bizonyultak?
Még a maják is termesztettek tököt a kukorica és a bab közvetlen közelében. De ebben a keverékben a káposzta is jó helyettesítője a sütőtöknek. A lencsék jól érzik magukat a gabonaágyásban, mert itt találnak jó mászási segédeszközt. A sárgarépának előnyös a hagyma közelsége, mert megakadályozza a kártevőket. A különböző típusú saláták és saláták is jól megférnek egymással.