Az erdőben élő szeder ritkán szenved súlyosan a betegségektől. A kertbe termesztett szederfajták viszont néha egy kis segítségre szorulnak a különféle kórokozók ellen.

Állati kártevők a szedervesszőn

A gombák és más kórokozók okozta betegségek mellett számos olyan kártevő is előfordul, amely károsíthatja a leveleket és a terméseket. Az úgynevezett szeder epeatka a szedernövények egyik legismertebb kártevője. Felszívja a gyümölcsöket, ami azt jelenti, hogy már nem érnek be teljesen, és pirosak maradnak. A szeder epetka és az ugyanilyen káros virágzsizsik elszaporodásának legjobb ellenszere, ha ősszel és télen levágjuk a betakarított szederrudakat. Így a régi rudak hajtásvégeivel eltávolíthatók a kártevők fészkei, téli búvóhelyei.

Gondozás és műtrágya a szeder vitalitásához

A megelőzés a legjobb gyógymód a csípős vesszőn fellépő betegségek ellen. Az állomány általános vitalitását úgy kell növelni, hogy a szedernövényeket nem túl sűrű és jól szellőző formába hozzuk, rácsos vagy más szederes mászóeszközzel. Ezenkívül a leveleken, a vesszőn és a terméseken előforduló rendellenességek bizonyos tápanyagokkal való elégtelen ellátás következményei is lehetnek. Speciális kálium tartalmú bogyós műtrágyákkal vagy biológiai alternatívával, állati trágya vagy komposzt formájában lehetőség szerint évente többször kell trágyázni. A kétéves vesszők betakarítás utáni rendszeres levágása elegendő fényt és teret ad az új hajtásoknak, de megfosztja megélhetésüktől a betegségeket és a kártevőket.

A szeder legfontosabb betegségei és azok leküzdése

Az alábbi betegségek többsége csak nem megfelelően küzdhető le, és gyakran előfordul, ha túl magas az állománysűrűség:

  • a rubus merülés
  • a szőlő betegség
  • a lisztharmat és a peronoszpóra
  • a szürke ló
  • a Colletotrichum gyümölcsrothadás

A Rubus bokornál az oldalhajtások összenyomottan, bojtos formában nőnek. Az érintett szederbokrok életképessége meggyengül, és általában körülbelül öt éven belül elpusztul. Az indabetegség viszont kezdetben fekete és lila foltok megjelenését okozza az indákon. Később az ilyen típusú gombák fekete termőtestei képződnek, amelyek súlyosság esetén a növények pusztulásához is vezethetnek. A peronoszpóra esetében a szeder érés előtt kiszárad, lisztharmatnál pedig fehéresszürke bevonat képződik a szeder növény levelein, indáin. A penészgombát néhány napig vízbe áztatott csalánból vagy zsurlóból készített biológiai főzettel lehet permetezni.

tippek és trükkök

A szederbetegségek ellen ugyan léteznek kémiai szerek, ezek általában legalább egy évig rontják a gyümölcs használhatóságát. Egyes betegségek megfékezhetők a fertőzött növényi anyagok következetes eltávolításával és az állománysűrűség kiegyenlítésével.

Kategória: