- Honnan szerzed a magokat?
- Hogyan vesd el a gypsophilát a szabadban
- Vetés a cserépben
- tippek és trükkök
Aki gondozza és gondozza a kertjét, általában maga akarja kitermelni a szükséges növényeket. Különösen az egynyári nyári virágok vethetők jó eredménnyel, de az évelő gypsophila (latinul: Gypsophila paniculata) is.

Honnan szerzed a magokat?
Faiskolákban és szaküzletekben lehet kapni magvakat az egynyári gypsophila fajtákhoz, valamint az évelő növényekhez. Fokozottan ügyeljen a magtasak címkézésére, hogy azt a fajtát kapja meg, amelyet igazán szeretne. Minden bizonnyal Ön kapja a legnagyobb választékot az interneten, de jobb tanácsokat kaphat egy kertészeti központtól.
Hogyan vesd el a gypsophilát a szabadban
A gypsophila magjait a lehető legszélesebb körben kell szétszórni, hogy a palánták ne nőjenek túl sűrűn. Aztán a kis növényeket később jobban ki lehet szúrni és egyenként is ki lehet ültetni, ha még egyáltalán szükséges.
Takarja be a magokat nagyon kevés földdel, majd nedvesítse meg egy kicsit. A legjobb, ha öntözés helyett csak permetezzük a magokat. A vetést ideális esetben márciustól júniusig kell elvégezni. Alkalmanként az őszi vetés is javasolt, akkor jövőre korábban virágozzon a növények, mint ha tavasszal vetnénk.
A talaj, amelyre a gypsophilát veti, legyen szép és laza. Ha túl kemény, dolgozzon homokot a vetni tervezett területre. Ezenkívül nem szabad elnedvesedni, különben a palánták rothadni kezdenek. A fiatal növényekre a legnagyobb veszélyt az úgynevezett szárrothadás jelenti.
Vetés a cserépben
Természetesen a gypsophilát cserépbe is vethetjük, és bent is termeszthetjük. Ne szórjunk túl sok magot egy edénybe, tegyünk a tetejére egy kis földet, és permetezzük be egy kevés vízzel. Ezután fedjük le az edényt üveglappal vagy fóliával. Rendszeresen szellőztesse ki a magokat, hogy megakadályozza a rothadás kialakulását.
A lényeg röviden:
- laza, vízáteresztő talaj
- szélesen vetni
- kevés földdel takarjuk be
- Csak enyhén nedvesítse meg a magokat
tippek és trükkök
Ügyeljen arra, hogy a magokat óvja a túl sok nedvességtől, hogy ne haljanak meg a szárrothadástól.