A hajdina (bot. Fagopyrum esculentum) nem a gabonafélék közé tartozik, hanem az úgynevezett álgabonák közé. Bár a gabonát gyakran a valódi gabonához hasonló módon dolgozzák fel és használják fel, botanikai szempontból a növény a csomósfűfélék (bot. Polygonaceae) családjába tartozik. A hajdina nevét egyrészt bükkdió alakú magjainak, másrészt a búzához nagyon hasonló összetevőinek köszönheti. A búzával ellentétben azonban a hajdina gluténmentes. Ez a bejegyzés megmondja, hogyan kell magadnak vetni hajdinát.
A hajdina közvetlenül nyílt talajba vethető
Alapvető tudnivalók a hajdina vetéséhez
A minél gazdagabb termés érdekében több alapvető szempontot is figyelembe kell venni a hajdina vetésekor. Ezek kapcsolódnak
- az idő
- a föld,
- a vetési mélység és
- a sortávolságot.
Hajdina vetés - a megfelelő időben
A hajdina rendkívül érzékeny a fagyra. Emiatt ideális esetben csak a jégszentek után kell elvetni. A vetés megfelelő ideje május közepe és június közepe. Ha a hajdinát zöldtrágyaként szeretnénk felhasználni, augusztus elejéig gond nélkül elvethetjük.
A tenyészidőszak mindössze 14-18 hét, ezért azt tanácsoljuk, hogy júniusban vesd el a hajdinát, amikor a talaj hőmérséklete folyamatosan 15 Celsius-fok felett van. Mindig ne feledje: az egynyári növény öt Celsius-fok alatti hőmérsékleten elpusztul!
Hajdina vetés - a megfelelő talaj
A talajnak is megfelelőnek kell lennie a hajdina sikeres termesztéséhez. Tápanyagszegénynek, lazának és inkább túl savasnak, mint túl lúgosnak kell lennie.
Hajdina vetés - az optimális vetésmélység
Az optimális vetésmélység két-három centiméter.
Hajdina vetése – ideális sortávolság
A körülbelül 25 centiméteres sortávolság az ideális. Egy soron belül a távolságnak körülbelül 15 centiméternek kell lennie. Zöldtrágyával szükség esetén a sűrűséget is növelhetjük.
Hajdina vetése - rövid utasítások
- A magokat szórjuk ki a szabadban (lásd a sortávolságot).
- Enyhén gereblyézze be a magokat (lásd a vetési mélységet).
- A magokat eleinte tartsa nedvesen, később már nem kell öntözni (és nem trágyázni, növényvédő szert használni).
Praktikus: a hajdina alapvetően magától növekszik - és rendkívül gyorsan. A magok mindössze hét nap alatt csíráznak. De: A hajdina természetesen csak rovarbeporzás révén fejlődhet ki. Sajnos az erős rügyfejlődés kissé megnehezíti ezt a folyamatot. Nem minden virágot képesek megtermékenyíteni a méhek.