Sok gombász a titkos helyekre esküszik, ahol évről évre találhat ízletes ehető gombákat. Gombabarátként könnyebben haladhat, ha bizonyos gombafajtákat egyszerűen maga termeszt.

A gombatermesztés sajátosságai

Botanikailag a gombákat nem számítjuk a növények közé, mivel növekedésük viszonylag nagyban eltér tőlük. Végül is a gombáknak nincs klorofillük, ami azt jelenti, hogy maguk nem képesek fotoszintézisre. Sokféle gomba inkább a fa és más növényi anyagok bomlási folyamataiból szerzi be a növekedéshez szükséges energiát. A gombák földfelszíne felett látható termőtestei csak a gombák csúcsait jelentik, amelyekkel spórákon keresztül továbbterjedhetnek a tájban.

A micélium, mint a gombák "gyökere".

Az úgynevezett micélium, a szubsztrát gyökérszerű hálózata, a legtöbb ismert gombafaj fő részét alkotja. Ez nem csak a látható termőtestek növekedésének energiaellátását biztosítja, hanem spóramentes talajon való terjedésre is használható. A legnagyobb ismert mézgomba Észak-Amerikában több négyzetkilométernyi területet foglal el, így a Föld egyik legnagyobb élőlénye.

A gombásodás megértése a sikeres termesztéshez

Csak a gombák növekedésének alapvető tényezőinek megértésével lehet sikeresen termeszteni. Sok gomba sokkal nagyobb követelményeket támaszt a helyszínnel és a környezettel szemben, mint a cserjék és a fák. A szimbiózisban élő mikorrhiza gombákat, például a vargányát eddig alig termesztették, mert bizonyos fafajok gyökérrendszerével együtt élnek. Mivel minden gombafajnak nagyon sajátos követelményei vannak az élőhelyével szemben, ezeket a tényezőket az embernek kifejezetten meg kell teremtenie a gombatermesztéshez.

Gombafajták tenyésztésre

Csak bizonyos gombafajták alkalmasak tenyésztésre. Másokat viszont még mindig szinte kizárólag a természetben szüretelnek élelmiszer-kereskedelem céljából. Ide tartoznak a szezonálisan erősen reprezentált fajok is, mint például:

  • rókagomba
  • vargánya gomba
  • laskagomba

Más törzseket viszont szabályozott hőmérséklet és páratartalom mellett még a kezdők is termeszthetnek megfelelő tápanyaggal és gombaspórák esetén.

Készítse elő az aljzatot

Sötét pincében szalmabálákon vagy kókuszos aljzaton jól termeszthető a hársgomba és gomba. Ehhez a szalmát először vízbe mártják, majd a szakkereskedőktől származó gombaspórákkal beoltják. A gombák esetében körülbelül két-három hétbe telik, amíg a gomba micélium jól kinő az egész aljzaton. A hőn áhított termőtestek kifejlődése ezután néhány napon belül megtörténhet, és a teljes növekedési szakaszhoz hasonlóan nem igényel fényt. Annak érdekében, hogy a termesztési aljzat rendszeres öntözése ne okozzon problémát, olyan pincehelyiséget vagy fészert kell választani a termesztéshez, amely hosszú ideig bírja a magas páratartalmat.

Termesztés holt fán

Egyes ehető gombafajták különösen jól fejlődnek holtfákon, mivel azt lebontják, és a felszabaduló energiát saját növekedésükhöz használják fel. Ebbe a gombakategóriába tartozik a laska- és hársgomba, amely néhány hét karbantartás után egy kis elhalt fatörzset is befedhet. A szakmában vannak olyan fadarabok, amelyeket már beoltottak a megfelelő spórákkal. De vásárolhat spórákat pálcikák formájában is, amelyeket saját holtfatörzseinek furataiba süllyeszthet. Annak érdekében, hogy a lehető legkönnyebben biztosítsuk a meleg és párás klímát, a kisméretű műanyag üvegházak alkalmasak a laska- és hársgomba-kultúrák védelmére. Ezek megakadályozzák, hogy a levegőből származó idegen gombaspórák megtelepedjenek az adott altalajban.

tippek és trükkök

Az ehető gombák termesztése a kiválasztott gomba fajtájától függően különböző készségeket igényel bizonyos környezeti tényezők előállításában. A kezdőknek először a gombát egy előkészített kultúrládában kell használniuk. Ezt csak rendszeresen kell öntözni, hogy biztosítsa az ízletes gomba kalapok növekedését. Ily módon ugyanaz a gombadoboz további gondozás nélkül kétszer-háromszor is betakarítható egymás után, amíg a termesztési szubsztrátumból származó energia el nem fogy.

Kategória:

Zöldségeskert