A vadalma egyre nagyobb népszerűségnek örvend a természetes kertekben. A vadonban a fa egyre ritkább, bár termése értékes változást kínál a termesztett almához képest. Évezredek óta használják őket, és ma különféle desszertek készítésére használják.
A vadalmát csak mértékkel szabad nyersen fogyasztani
gyümölcs
Az áprilistól májusig tartó virágzási időszak után a vadalma termést hoz. Az alma szeptembertől érik, és enyhén zsugorodott külső héja van, amely sárgászöld vagy néha vörös színű. Sokkal kisebbek, mint a termesztett almák, átmérőjük pedig két és négy centiméter közötti.
Az alma nagy mennyiségű csersavat tartalmaz, ezért íze nagyon savanykás és fanyar. Húsa kemény és fás konzisztenciájú, így a faj a rák alma nevet adja. A magvak kis mennyiségű amigdalint tartalmaznak. Rágásuk hidrogén-cianidot szabadíthat fel.
A hidrogén-cianid mérgező hatása:
- fejfájás és szédülés
- hányinger és hányás
- halálos nagy mennyiségben
sztori
A vadalma felhasználásának évezredes hagyománya van. Már Kr.e. 5000 óta. A kis fa termését betakarítják és tovább dolgozzák. A rómaiak és a görögök almát használtak borkészítéshez. A 17. században a savanyú gyümölcs szolgált a sörkészítés alapjául.
vadalma ma
A keserű íz miatt a vadalmát nem szabad nyersen fogyasztani. A magas pektintartalom miatt a gyümölcs a természetes almaszósz ideális összetevője. Sűrűbb állagot adnak a pasztának, mint a termesztett alma, és zselék vagy gyümölcskrémek készítésére használhatók.
A gyümölcsök a pektin és a csersavakon kívül A-, B- és C-vitamint, valamint fruktózt és nyomelemeket tartalmaznak. Az alma íze változó és a helytől függ. A természetben számos fajta alakult ki, hiszen a vadalma keresztezi a termesztett almát. Ezért a gyümölcsök mérete néha jelentősen eltér.
Vadalma zselé levendulával:
- vágjunk egy kilogramm rákalmát darabokra
- Két ág levendulával 1,5 l vízben felforraljuk
- Egy óra főzés után a folyadékot egy ruhán szűrjük át
- adjunk hozzá 450 g cukrot minden 600 ml folyadékhoz
- pároljuk nyolc-tíz percig