- eredete és elterjedése
- használat
- megjelenés és növekedés
- levelek
- virágok és virágzási idő
- gyümölcs
- toxicitás
- Melyik hely alkalmas?
- padló
- edénykultúra
- A bazsarózsa megfelelő ültetése
- Mi a legjobb ültetési idő?
- A megfelelő ültetési távolság
- bazsarózsa öntözése
- Megfelelően trágyázzuk meg a bazsarózsát
- Megfelelően vágott bazsarózsa
- szaporítsd a bazsarózsát
- betegségek és kártevők
- fajok és fajták
A helyenként vidéki rózsaként is ismert bazsarózsa évszázadok óta az európai kertek szerves részét képezi. A tanya- és kolostorkertekre egyaránt jellemző, egyszerű és szépen virágzó faj még ma is nagyon népszerű. Ebből a cikkből megtudhatja, hogyan kell megfelelően ültetni és gondozni a robusztus, évtizedekig virágzó növényt.

Tartalomjegyzék
Mutasd az összeset- eredete és elterjedése
- használat
- megjelenés és növekedés
- levelek
- virágok és virágzási idő
- gyümölcs
- toxicitás
- Melyik hely alkalmas?
- padló
- edénykultúra
- A bazsarózsa megfelelő ültetése
- Mi a legjobb ültetési idő?
- A megfelelő ültetési távolság
- bazsarózsa öntözése
- Megfelelően trágyázzuk meg a bazsarózsát
- Megfelelően vágott bazsarózsa
- szaporítsd a bazsarózsát
- betegségek és kártevők
- fajok és fajták
- 'Karl Rosenfield': Paeonia lactiflora, lila, dupla virágú, régi fajta
- 'Sarah Bernhardt': Paeonia lactiflora, világos rózsaszín, dupla virágú, régi fajta
- 'Alba Plena': Paeonia officinalis, fehér, kettős virágok
- 'Cora Louise': Itoh hibrid, virágai krémfehérek, lilás-vöröses alapfolttal, félig dupla
- 'Garden Treasure': Itoh hibrid, virágai halványsárgák, piros alapfoltokkal, félig dupla
- 'Bartzella': Itoh hibrid, citromsárga virágok, félig dupla
- 'Otto Froebel': Paeonia peregrina, egyetlen rózsaszín virág
- 'Sunshine': Paeonia peregrina, egyedülálló, piros virágok
- 'Carina': Hibrid, félig dupla, piros virágok
- 'Candy Stripe': Paeonia lactiflora, mutatós, sokszínű virágok: fehér, lila csíkokkal, dupla
eredete és elterjedése
A bazsarózsa, más néven bazsarózsa latin neve Paeonia, az egyetlen nemzetség a bazsarózsa család (Paeoniaceae) növénycsaládjában. Vannak olyan bazsarózsák, amelyek cserjeként és évelőként nőnek, csak az első változat válik fás szárúvá. Az évelő bazsarózsa viszont a tél folyamán elpusztul a föld felett, hogy a következő tavasszal újra kihajtson.
De mindegy, hogy a 32 faj közül melyikről van szó: a bazsarózsa csak a föld északi féltekén található, de az Északi-sark kivételével szinte minden kontinensen. Két bazsarózsafaj kivételével az összes többi Európában és Ázsiában őshonos, az évelő bazsarózsa, például a közönséges bazsarózsa (Paeonia officinalis) Dél-Európa hegyvidéki vidékein honos. A cserje- vagy fa bazsarózsa (Paeonia suffruticosa hibridek) és az értékes bazsarózsa (Paeonia lactiflora hibridek) viszont Kínából származik, és több mint 2000 éve termesztik őket.
A mai kultúrhibridek vadon élő fajai elsősorban a gyér hegyvidéki erdőkben, valamint a mérsékelt és szubtrópusi éghajlati övezet durva sztyeppvidékein fejlődnek.
használat
Európában a közönséges pünkösdi rózsa az egyik legrégebbi kerti növény. Évszázadok óta termesztik nemcsak az egyszerű, hanem a többnyire rózsaszíntől sötétvörösig terjedő virágú kettős fajtákat is. Hagyományosan ezt az évelő bazsarózsát a pompás darucsőrűvel (Geranium x magnificum) és a darucsőrűvel (Alchemilla mollis) együtt ültetik, elsősorban az előkertben vagy a virágágyásban. Társnövényként is használható, például a bejárati ajtóhoz vezető főút mentén.
Az Ázsiából korán behozott Lactiflora hibridek viszont - más cserjés pünkösdi rózsához hasonlóan - nagyon jól használhatók ázsiai stílusú kertekben, például hostákkal vagy bambusszal kombinálva. Csinosan néz ki egy sövényként ültetett bambuszliget, amelyet az előtérben különféle bazsarózsa kísér.
Az Ázsia sztyeppéiről származó hálólevelű bazsarózsa (Paeonia tenuifolia) kiválóan alkalmas száraz és teljes napsütéses helyekre, egyenként szikla- vagy kavicsos kertben a legjobb.
megjelenés és növekedés
Minden pünkösdi rózsa évelő, lombhullató növény, amely megfelelő gondozás mellett akár évtizedekig is ugyanazon a helyen maradhat. A növekedési forma és a magasság alapvetően attól függ, hogy fa bazsarózsáról vagy lágyszárú bazsarózsáról van-e szó.
A cserje pünkösdi rózsa akár 200 centiméter hosszú, fás hajtásokat is felnő, amelyek feltűnően vastagok. A felálló cserjék azonban nagyon keveset ágaznak el, és nagyon lassan nőnek is. Az évelő pünkösdi rózsa ezzel szemben legfeljebb 60-100 centiméter magasra nő, és így lényegesen kisebb marad. Ez nem meglepő, hiszen ezek a fajták minden tavasszal újra kihajtanak, egyébként pedig hagymás tárológyökerekben (az úgynevezett rizómákban) telelnek át közvetlenül a föld felszíne alatt.
A még viszonylag fiatal Itoh hibridek meglehetősen lágyszárú, de erőteljes növekedést és nagyobb virágokat fejlesztenek, amelyek a cserje és az évelő bazsarózsa hibridjei.
levelek
Az évelő pünkösdi rózsa tavasszal feltűnő, sötétvörös hajtásokkal hajt ki, amelyekből mind az erős virágszárak, mind a hosszú levélszárak a nagy, váltakozóan elrendezett és páratlan levelekkel fejlődnek. A cserje pünkösdi rózsa levelei viszont általában kétszeresen szárnyasok és világos-kékzöld színűek, amelyek szintén felváltva helyezkednek el.
virágok és virágzási idő
A nagyon nagy, egyes fajtáknál 20 centiméternél is nagyobb virágok mindig a hosszú, vastag virágszárak végén helyezkednek el. Külsőleg hasonlítanak a rózsasziromhoz, és lehetnek szimpla, félig dupla vagy teljesen dupla. A legnagyobb virágfejek egyébként a bokros bazsarózsában fejlődnek ki.
A virágszínek általában a rózsaszín és a vörös különböző árnyalatai között változnak, de vannak fehér vagy sárga virágú fajták is. Egyes fajták virágai intenzív illatúak is, ezért e bazsarózsa szárított szirmait gyakran használják potpourrishoz.
A legtöbb fajta tavasszal vagy nyár elején virágzik május és június között, de csak néhány hétig.
gyümölcs
A pillangók, poszméhek és más rovarok előszeretettel repülnek a pünkösdi rózsához, ami a nagy virágok megtermékenyítését is biztosítja. Ekkor nagy hüvelyek fejlődnek ki, amelyek ősszel beérve kinyílnak, és akár egy centiméteres sötét magokat is felfednek. A fényes magvakkal ellátott termések gond nélkül a növényen maradhatnak, főleg, hogy a virágzási időszakon kívül is vonzó és érdekes megjelenést kölcsönöznek a növénynek.
toxicitás
A bazsarózsát ősidők óta használják a természetgyógyászatban. A gyökerek, a szirmok és a magvak állítólag segítenek görcsök ellen, valamint bélproblémák és köszvény esetén. A homeopátia ma is aranyér elleni gyógymódként ismeri a bazsarózsa gyökerét. Természetesen más kérdés, hogy ezek a jogorvoslatok mennyire hatékonyak.
Néha a bazsarózsa finom szirmait saláták, turmixok, desszertek és egyéb ételek elkészítéséhez, díszítéséhez is ajánljuk. Legyen azonban óvatos, mert a növény minden része tartalmaz mérgező glikozidokat és alkaloidokat, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva jellegzetes mérgezési tüneteket okozhatnak. Ilyenek a gyomor- és bélgörcsök, hányinger, hányás és hasmenés.
A pünkösdi rózsa csak enyhén mérgező az emberre, bár a mérgezési tünetek az egyéni toleranciaküszöb miatt jelentkezhetnek, de nem is – itt mindenki másképp reagál. Másrészt a kisgyerekekkel és háziállatokkal óvatosan kell eljárni, mivel kisebbek, így a mérgezési küszöb is alacsonyabb. A kutyák számára a bazsarózsa akár erősen mérgező kategóriába is sorolható.
Melyik hely alkalmas?
A legtöbb bazsarózsafaj és -fajta a teljes napsütéses helyet részesíti előnyben, ami különösen fontos a kerti pünkösdi rózsa számára. A pünkösdi rózsa viszont jól érzi magát világos, félárnyékos helyen is, feltéve, hogy délután és este közvetlen napfény éri.
A bazsarózsa egyébként nem alkalmas fák vagy magas cserjék alá ültetésre, mivel a növények mélyre nyúló gyökérrendszerük miatt nem bírják a gyökér- és versenynyomást.
olvasson tovább
padló
A bazsarózsa nem túl igényes a talajviszonyok tekintetében. A talajnak nem kell túl humuszosnak lennie, és a növények jól érzik magukat agyagos vagy homokos talajban is - feltéve, hogy az mély, jó vízelvezetésű és frisstől nedvesig terjed. Csak a vizesedés és a magas talajvízszint alkalmatlan a bazsarózsa számára, mert az állandó nedvesség hatására a gombás fertőzések és a rothadás elkerülhetetlen következményekkel jár. A szárazságot viszont jól tolerálják, mert a raktározó gyökerek képesek tárolni a nedvességet.
Ültetés előtt lazítsa meg alaposan a talajt, és mindenekelőtt mélyen. A vastag gyökerek másfél, de akár két méter mélyre is leásnak, ezért az ültetés helyén a talaj nem lehet túl nehéz és túl kemény. A nehéz, vízvisszatartó kerti talaj durva homokkal és finom kaviccsal javítható.
edénykultúra
A pünkösdi rózsa jól termeszthető kellően nagy ültetőgépekben, amelyek azonban jó vízelvezetést és sok talajt igényelnek. Aljzatként hagyományos virágföld, durva homok és agyagszemcsék keveréke alkalmas. Válasszon széles és mély konténereket, hogy a sűrű gyökérhálózatnak elegendő helye legyen. Ne feledje azt is, hogy a cserje pünkösdi rózsa akár 200 centiméter magasra is megnőhet az évek során, és szélességében is sok helyet foglal el. Ezeknek a növényeknek is sok hely kell körülöttük egy cserepes kultúrában, ezért a kis erkély nem nagyon alkalmas.
A rendszeres víz- és tápanyagellátás mellett a fagymentes teleltetésről is gondoskodni kell. Az évelő bazsarózsát legjobb hűvös és fagymentes helyen teleltetni, esetleg pincében vagy garázsban. A tárológyökerek a csekély mennyiségű aljzat miatt nem védhetők megfelelően a hidegtől, ezért támasztást igényelnek.
A bazsarózsa megfelelő ültetése
Az évelő és a pünkösdi rózsa esetében nagy a különbség az ültetésben: az évelő bazsarózsát a lehető leglaposabbra, míg a pünkösdi rózsát a lehető legmélyebbre ültessük. Ennek a megközelítésnek jó okai vannak: míg a túl mélyre ültetett évelők csak leveleket fejlesztenek, virágot nem, addig a túl sekélyre ültetett cserjék néhány év után elpusztulnak. A cserjeszerű fajokat gyakran évelő pünkösdi rózsafajtákra oltják, ezért az oltási pontot öt-tíz centiméter mélységig kell eltemetni. A pünkösdi rózsa csak így fejlesztheti ki a saját gyökereit – ha ezt nem tudja megtenni, mert túl sekély az ültetés, egy idő után a sarvát kilökődik.
Ássuk ki az ültetőlyukakat körülbelül két ásó hosszúságra, és legalább 60 centiméter átmérőjűek. Az agyagos talajt durva homokkal, szemcsés agyaggal vagy kaviccsal javítsa, míg a homokos talajt komposzttal javítsa. Óvatosan lazítsa meg az ültetőgödör alját, és ha szükséges, adjon hozzá vízelvezető réteget - például kavicsot és homokot.
Mi a legjobb ültetési idő?
A pünkösdi rózsa ültetésének legjobb ideje kora ősz, szeptember és október közepe között. Ezen a ponton a növények már hibernált állapotba kerülnek. A talaj és az időjárás azonban még mindig elég meleg ahhoz, hogy a gyökerek még a hideg évszak előtt kinőjenek. Az ősszel ültetett bazsarózsát mindig takarjuk be bozóttal, hogy megóvjuk a fagytól, mert a fiatal növények csak néhány év múlva nyernek téli védelmet. Alternatív megoldásként az ültetés tavasszal is elvégezhető.
A megfelelő ültetési távolság
Az évelő pünkösdi rózsának átlagosan 80 centiméteres ültetési távolságra van szüksége, így a magas fajtákat olykor 100 centiméteres távolsággal kell elültetni a szomszédos növénytől. A pünkösdi rózsa jelentősen megnő, és ennek megfelelően több helyre van szüksége: Típustól és fajtától függően hagyjon 120 és 150 centiméter közötti helyet, bár ezeket a változatokat amúgy is legjobb pasziánszként használni.
bazsarózsa öntözése
Időnként öntözésre lehet szükség, különösen az ültetést követő első évben, száraz, homokos talajokon, valamint hosszabb száraz időszakokban a nyár közepén. Általában azonban nincs szükség további öntözésre, mivel a növények kiterjedt gyökérrendszerüknek köszönhetően képesek gondoskodni magukról. Csak a vödrökben termesztett példányok függenek a rendszeres vízellátástól.
Megfelelően trágyázzuk meg a bazsarózsát
Az elültetett pünkösdi rózsát alapvetően nem kell trágyázni, mivel a fajok gyengén táplálkoznak, ezért csak alacsony tápanyagigényűek. A túl sok műtrágya - különösen a nitrogénben gazdag - akár gyengítheti is a növényeket, így fennáll a betegségek és a kártevők fertőzésének veszélye. Használjon magas foszfát- és káliumtartalmú műtrágyákat, amelyeket szükség esetén tavasszal alkalmazzon. A pünkösdi rózsa trágyázására a szarvforgács (32,93 €) és az istállótrágya nem alkalmas, a komposzt is csak korlátozottan alkalmas.
Megfelelően vágott bazsarózsa
Az évelő pünkösdi rózsát a talaj közelében vágja le október és november között, amikor a szár kezd barnulni és kiszáradni. A pünkösdi rózsa viszont alapvetően nem igényel metszést, olyan gyönyörűen dúsan nő, és nem csupasz. Csak súlyos, nagyon fagyos télen fagyhatnak vissza az ágak, amelyeket tavasszal, kihajtásuk után vágunk le. A bimbózást azonban mindenképpen meg kell várni, hogy véletlenül se távolítsunk el még élő, virágzó bimbókat. Az elszáradt virágfejeket le lehet vágni, de nem kell. Ennek az intézkedésnek csak a veszélyeztetett bazsarózsa védelmére van értelme a (megújuló) gombás fertőzéstől.
szaporítsd a bazsarózsát
Az évelő bazsarózsa könnyen szaporítható osztással. A pünkösdi rózsa szaporodása nehezebb, mert ezeket a pünkösdi rózsa gyökérdarabjaira kell oltani. A kertész ezt a folyamatot dajkáló szaporításnak nevezi, amikor is az évelő, mint nedves dajka, addig gondozza a cserjét, amíg az ki nem fejleszti a saját gyökereit. Ha ez túl bonyolult számodra, akkor enyhén fás süllyesztőket is használhatsz. Továbbá a szaporítás természetesen magvakon keresztül is lehetséges, de fárasztó és sok hibaforrással sújtja.
betegségek és kártevők
A pünkösdi rózsa nagyon érzékeny a gombás betegségekre, amelyek elsősorban a túl nitrogéntartalmú trágyázás és/vagy tápanyagban gazdag talajon fordulnak elő. Gyakori az úgynevezett bazsarózsa botrytis (szürkepenész), amely főleg humuszban gazdag aljzatra ültetett példányokban fordul elő.
tippeket
Ha kiásunk és felosztunk egy régi bazsarózsát, ne helyezzük vissza a darabokat az eredeti helyükre. Válasszon helyette újat, hogy megelőzze a padló kifáradását. Ez gyakran a növekedés visszamaradását okozza.
fajok és fajták
Körülbelül 40 féle pünkösdi rózsa létezik világszerte, amelyek nemcsak növekedési szokásaikban, hanem virágaik fejlődésében és színében is nagyon különböznek egymástól. Számtalan fajta létezik, amelyek többsége rózsaszín vagy piros tónusú, valamint fehér színben virágzik. A kert legszebb változatai például a következők: