Késő ősz – azaz október közepe-vége – a megfelelő idő az ásványi műtrágyák, például mész-, magnézium-, kálium- vagy foszfátműtrágyák kijuttatására, ha szükséges. Ez azonban általában csak akkor szükséges, ha a talajvizsgálat azt mutatja, hogy a kálium- vagy magnéziumtartalom vagy a pH-érték túl alacsony. Ebben az esetben a tartós javulás érdekében lassú hatású műtrágyák, például hamumagnézia (patent hamuzsír) és szénsavas algák vagy dolomitmész ajánlott.
Ásványi műtrágya október végéig adható a kertnek
Milyen ásványi műtrágyák állnak rendelkezésre és hogyan működnek
Az ásványi műtrágyákról néha azt gyanítják, hogy „műtrágyák” vagy akár „rossz kémia”. Ez nem helyes, mert a legtöbb tápanyag, például a kálium vagy a magnézium elsősorban vagy csak ásványi formában, azaz a kőzetek alkotórészeként fordul elő a természetben. A bányászatban így nyerik a legtöbb ásványi műtrágya alapanyagot. Ha csak zúzzuk (pl. őröljük), akkor különösen a mész- és káliumműtrágyák csak nagyon lassan, de annál fenntarthatóbban fejtik ki hatásukat. Emiatt az ilyen ásványi műtrágyákat már ősszel ki kell juttatni, hogy a következő szezonban teljes hatásukat kifejthessék.
foszfor
A foszfor műtrágya formája a foszfát (P2O5). Ez a tápanyag nagyon fontos a virág- és gyümölcsképződéshez, valamint a gyökérnövekedéshez és az energia-anyagcseréhez. A hiány nem csak a gyümölcs fejlődését (és így a betakarítást!) is befolyásolja: A növények gyakran kicsik maradnak, furcsán merevnek tűnnek, és a levelek sötétzöldek, néha még vörösesek is. A túlzott foszfor viszont gátolja más tápanyagok, például a nitrogén, a vas és a cink felszívódását, és súlyosan szennyezheti a víztesteket, ha kimosódnak.
kálium
A káliumot (K) hamuzsírként műtrágyázzák. Nagyon fontos szerepet játszik a vízháztartásban és a tömegszállításban, erősíti a növényi szöveteket, növeli a hideggel és a kórokozókkal szembeni ellenállást. Káliumhiány esetén a levélvégek és szélek kivilágosodnak, majd az idősebb levelektől kezdve megbarnulnak. Ezenkívül a levelek gyakran felkunkorodnak, és a növények ernyedtnek és fonnyadtnak tűnnek. A talajban lévő káliumtöbblet viszont gátolja a magnézium és a kalcium felszívódását.
magnézium
A magnézium (Mg) a leveles zöldek fontos építőköve, elősegíti a fehérje felhalmozódását és egyéb anyagcsere-folyamatokat. Hiány esetén az idősebb levelek először sárgák, később barnák; a levélerek viszont zöldek maradnak. A magnézium feleslege a talajban nagyon ritka. Ha azonban előfordul, megzavarhatja a kalcium felszívódását.
kalcium
A mész fő alkotóeleme, a kalcium (Ca) fontos a vízháztartás és a különféle anyagcsere-folyamatok szempontjából a növényben. A közvetlen kalciumhiány (amikor a fiatal levelek megsárgulnak és a hajtásvégek letörnek) meglehetősen ritka. Sok kertész azonban ismeri a paradicsom és a paprika virágvégi rothadását, amelyben a gyümölcs kezdetben vizes foltot mutat, amely később feketésbarnára vagy szürkére változik a tetején. Ugyanez történhet a cukkinivel és a sütőtökkel is. Ennek fő kiváltó oka a rossz kalciumellátás - általában nem a talaj hiánya miatt, hanem azért, mert az egyenetlen vízellátás vagy a túlzott műtrágyázás más tápanyagokkal (főleg nitrogénnel) akadályozza a kalcium szállítását a gyümölcshöz. Ezenkívül a kalcium, különösen mész formájában, fontos a talaj pH-értéke és szerkezete szempontjából.
tippeket
Bár a növényeknek csak kis mennyiségű nyomelemre van szükségük, például bórra, vasra, rézre, mangánra, molibdénre és cinkre, ezek ugyanolyan nélkülözhetetlenek, mint a fő tápanyagok.