Vitathatatlan, hogy a fűnyírás elengedhetetlen része a gyepápolásnak. Kevésbé köztudott, hogy a gyep meszezése ugyanolyan fontos: mész nélkül előfordulhat, hogy a pázsitfű nem tudja hasznosítani a talajban jelen lévő vagy a műtrágyázással hozzáadott tápanyagokat.

A mész megváltoztatja a gyep pH-értékét, ezért nem mindig megfelelő

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. a lényeget röviden
  2. mész alkalmazása
  3. Mennyi mészt kell alkalmazni
  4. Mikor mész?
  5. meszezéshez szükséges eszközök
  6. Miért mész?
  7. Mesezni vagy műtrágyázni?
  8. talajmérés
  9. talaj pH-ja
  10. Mész túladagolás

    11. a lényeget röviden

    • A mész felhordása előtt mérje meg a talaj pH-értékét
    • A meszet akkor alkalmazzák, ha a talaj túlságosan savas, azaz pH-ja 5,5 alatt van
    • A mohafertőzés a savas talaj jele, amely mészre szorul
    • A pázsit tavasszal vagy ősszel fehéríteni a legjobb

    Csak ha tudja, miért és mikor van szüksége a pázsitnak mészre, és hogyan segíti a szer, akkor a zöldfelület egészséges maradhat, és mentes a nem kívánt növekedéstől, például mohától, sóskától és egyéb gyomoktól. A következő cikkünkben megalapozott válaszokat adunk a pázsit optimális mészellátásával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.

    Mi a legjobb módja a mész felhordásának?

    A pázsitmész a kereskedelemben por vagy pellet formájában kapható. A mészpor egy fehér, nagyon finom por, amelyet egyszerűen eloszlatnak a gyepen. Vásárláskor a lehető legfinomabbra őrölt fajtát válasszunk, mert a nagyobb felület miatt gyorsabban reagál a talajjal. Viseljen arcmaszkot az alkalmazás során, hogy elkerülje a finom por belélegzését. A mészport semmilyen körülmények között nem szabad szélben és/vagy heves esőben szórni. A meszezés sem ajánlott meleg időben vagy erős napfényben, mert ez megégetheti a gyepet. A mészkőpellet ezzel szemben lényegesen kevesebb szennyeződést okoz, és egyszerűen egyenletesen oszlik el a gyepen. A meszezés után - különösen, ha a szárazság tartósan fennáll - érdemes a gyepet erőteljesen öntözni, hogy a kalcium-karbonát behatoljon a talajba és végezze a dolgát.

    Mennyi meszet kell bekenni?

    A korábban elvégzett talajvizsgálatok eredményeitől függ, hogy négyzetméterenként (g/m2) mészre hány gramm mész szükséges. Ezek a talajtípuson és az aktuális pH-értéken alapulnak, így biztosítják a ténylegesen szükséges mennyiséget. Gondosan kövesse ezeket az ajánlásokat, mivel a megengedett mennyiségek jelentősen változhatnak a talaj típusától függően. Az agyagos talajhoz például sokkal több mészre van szükség, mint a homokos talajhoz ugyanazon eredmények eléréséhez.

    A talaj pH-jától függ, hogy mennyi meszet kell kijuttatni

    Mikor a legalkalmasabb idő a mész kenésére?

    Tavasz, nyár, ősz vagy tél – melyik hónap a legalkalmasabb a pázsit meszezésére? Elvileg tavasszal vagy ősszel kezelheti a zöldfelületet mésszel, de a késő nyári / őszi augusztus és szeptember a legjobb időszak ehhez a projekthez - elvégre a közegnek bőven van ideje a meglehetősen lassú vegyszerre. reakciót a talaj következő tavaszi semlegesítéséig. Nagy melegben és mínuszban azonban kerüljük a meszezést, mert ez jelentősen csökkenti a hatást.

    Melyik termék a legjobb a pázsit meszezésére?

    Különféle mészfajták léteznek, amelyek többé-kevésbé alkalmasak gyepápolásra. A legalkalmasabb az egyszerű kalcium-karbonát, amely nagyon enyhe és gyengéd, és szinte bármilyen talajra alkalmazható. Ezzel a szerrel a túlmeszezés is szinte lehetetlen, mivel csak savanyú talajokon hatásos. Másrészt, ha az altalaj semleges, már nem oldódik olyan jól, hanem fokozatosan lebontják a talaj élőlényei. A kalcium-karbonátból készült gyepmész a csomagolásra nyomtatott CaCO3 kémiai képlet alapján azonosítható. Ezenkívül a kiváló minőségű dolomitmész is nagyon alkalmas.

    Kevésbé alkalmas az égetett mész, amelyet okkal más néven égetett mész. Általában habarcs adalékanyagként használják, és nem alkalmas gyepápolásra a növényekre gyakorolt maró hatása miatt. A gyepmészhez készült keverékekben a CaO vegyjelről ismerheti fel a használatát – ha ez fel van tüntetve a csomagoláson, jobb, ha távol tartja a kezét. Még az olyan speciális mészkeverékeknek is, mint a magnéziummész vagy az úgynevezett salakmész, csak különleges esetekben van értelme - például azért, mert a pázsit már eleve magnéziumhiányos -, egyébként pedig kidobott pénz. Még a drágán árult algamész sem kínál további előnyöket az egyszerű kalcium-karbonáthoz képest, még akkor sem, ha sok gyártó virágosan hirdeti.

    Miért kell meszelni a pázsitot?

    A gyepben lévő moha savas talajt jelez, amely mésszel kezelhető

    A pázsitnak mészre van szüksége, ha a talaj alacsony pH-ja befolyásolja a tápanyagok elérhetőségét. A különböző fűfajok pH-preferenciája változó, de a semlegestől az enyhén savasig, 5,8 és 7,2 között mozog. A meleg évszakban a pázsitfű valamivel alacsonyabb pH-értéket tolerál, míg a hűvös évszakban ennek valamivel magasabbnak kell lennie. Ha a pH-érték túlságosan eltér, a bőséges tápanyagok felszívódása is korlátozott. A mész helyreállítja az egyensúlyt a túl savas talajban ahhoz, hogy a pH-értéket visszaállítsa a gyep optimális növekedési szintjére.

    Mikor kell a füvet csiszolni?

    Még ha a talaj pH értéke egészséges tartományba esik is, a meszezés mellett további talajjavító intézkedésekre lehet szükség. Ide tartozik például a talaj csiszolása, amelyben a nehéz, agyagos altalaj homok hozzáadásával lazábbá, áteresztőbbé válik. Felhívjuk figyelmét, hogy a homok - a felhasznált fajtától és fajtától függően - meszet is tartalmaz, így a pH érték is változik a csiszolás hatására.

    kitérő

    mutató növények

    Gyorsan láthatja, hogy a pázsit talaja nem túl savas: ebben az esetben a füveket kiszorítják azok a növények, amelyek inkább savas talajban nőnek. Például a moha vagy az erdei sóska jelenléte azt jelzi, hogy a talaj pH-értéke már régóta túl alacsony az egészséges fű növekedéséhez. További figyelmeztető jelek a gyomok fokozott növekedése, a betegségek (amelyek például a fűszálak sárgulásával fejeződnek ki) és a kártevők fokozott előfordulása. Ennek mindenekelőtt a mohos pázsitban előszeretettel tartózkodó fűatka a biztos jele, ami emberre és állatra egyaránt kellemetlen. Ezért a meszezés is segít
    • (savanyú) lóhere ellen
    • moha ellen
    • gyomok ellen
    • fűatkák ellen
    • és a gombák ellen

    Ügyeljen arra, hogy először a meszet, majd az esetleges gyomirtó- és rovarölő szereket vigye fel, mert az alacsony pH ezeknek a szereknek a hatékonyságát is csökkenti. A savanyú talaj másik jele, hogy a jó minőségű gyepműtrágyára még a füvek sem reagálnak a megszokott vagy elvárt egészséges és erőteljes növekedéssel.

    A lóhere a savas talaj indikátornövénye

    Mészeljen vagy műtrágyázzon először?

    A kiegyensúlyozott műtrágyázás ugyanúgy része a jó gyepápolásnak, mint a meszezés. Általában a szakértők nem tanácsolják a műtrágya és a mész egyidejű kijuttatását - ez csak bizonyos esetekben lehet tanácsos. Ellenkező esetben számos tényezőtől függ, hogy melyik intézkedést kell először megtennie.

    Alapvetően a talaj pH-értéke határozza meg, hogy először meszeljük vagy trágyázzuk. Példa: Ha ez túl alacsony, először a meszet kell kijuttatni, és hatásossá kell válnia, különben a fű nem tud tápanyagot felvenni. Ezért is fontos tisztázni ezt a kérdést, hogy a szubsztrátumnak valójában milyen pH-értéke van.

    Mikor kell először meszelni?

    Ha a talaj magas savtartalmú, akkor először meszezni, majd bizonyos várakozási idő után műtrágyázni kell. Mivel a savtalanítási folyamat lassú, a meszezés és a műtrágyázás között néhány hét várakozási időnek kell eltelnie. Ez az idő azonban lerövidíthető különösen finomra őrölt mésszel – ez gyorsabban reagál a talajjal, így gyorsabban megtörténik a trágyázás.

    Mikor érdemes először műtrágyázni?

    Fordított az ajánlás, ha új gyepet szeretne vetni vagy átvetni: Ebben az esetben először műtrágyázzon, majd meszeljen. Az ok a magvak csírázóképességében rejlik, mert csak akkor tudnak csírázni és pompás pázsittá nőni, ha elegendő tápanyag van a talajban. Vetés előtt készítsük elő a területet, trágyázzuk az ajánlások szerint, vessük be – majd várjunk körülbelül hét-tíz napot a meszezés előtt. A várakozási idő szükséges ahhoz, hogy a talaj felszívja a tápanyagot a műtrágyából. A mész viszont most növeli annak hatékonyságát, és biztosítja, hogy a palánták gyökerei fel tudják szívni őket, és részesüljenek a további löketből.

    Milyen esetekben lehet mészt és műtrágyát egyszerre kijuttatni?

    A mész és a műtrágya egyidejű kijuttatása azonban lehetséges, ha a talaj pH-értéke már semleges, és ezért csak a fenntartó meszezésről van szó. Ilyenkor a mész feladata a pH állandó fenntartása, míg a műtrágya azonnal elérhető tápanyagokkal látja el a füvet. Azonban nem szabad a kettőt együtt alkalmazni, mert ez egyenetlen eloszláshoz vezethet. Először a műtrágyát szórja ki a gyepre, és csak utána a meszet.

    háttér

    Mi az a mész?

    A mész őrölt mészkőből készült természetes talajjavító szer. Az ásvány kalcium-karbonát és magnézium-karbonát vegyületeket tartalmaz, amelyek állítólag növelik a talaj pH-értékét, ezáltal kevésbé savas és lúgosabbak. Bár a mész természetesen tartalmaz olyan fontos tápanyagokat, mint a kalcium és a magnézium, nem alkalmas műtrágyapótló. A mész fő feladata a talaj pH-értékének megváltoztatása és a talaj folyamatosan változó savasságának kiegyenlítése. Ezzel javítja a növényi tápanyagok elérhetőségét.

    Miért fontos a talajvizsgálat?

    Nem szabad azonban kizárólag vizuális diagnózisra hagyatkoznia. Egy állami vagy magánintézményben végzett talajvizsgálat pontosabb képet ad a talaj aktuális pH-értékéről, valamint egyéb tényezőkről, például a talajtípusról. Erre a tudásra szükség van, hiszen ez befolyásolja a szükséges mészmennyiséget és a talaj egyéb feldolgozását is. A szükségtelen vagy túlzott mészmennyiség kijuttatása több kárt okozhat, mint hasznot a gyepnek. Ha a talaj túlságosan savas, ismételje meg a vizsgálatot évente, amíg az egyensúly helyre nem áll. A kialakított pázsitokat viszont csak három-négy évente kell újra ellenőrizni.

    Youtube

    Miért változik folyamatosan a talaj pH-ja?

    A talaj pH-ja számos okból megváltozik, beleértve a mész vagy más alkalmazott termékek miatt. Például azokon a területeken, ahol nagy a csapadék, a kalcium természetesen kimosódik a talajból, amikor az esővíz átfolyik a talajon. A pH-érték a kalciumveszteség miatt leesik, így az altalaj idővel savassá válik. Ezekben a régiókban a mész alkalmazása elengedhetetlen az egészséges pázsithoz. A nagyon kevés csapadékkal rendelkező területeken viszont nem szabadul fel kalcium, így a pázsit akár túlságosan is lúgosodhat. A gyepápolás csökkenti a talaj pH-értékét is. A rendszeres műtrágyázás, a megfelelő öntözés és a talaj hasznos mikroorganizmusainak fokozott aktivitása egyaránt hozzájárul a pH fokozatos, normális csökkenéséhez.

    Hogyan befolyásolja a műtrágyázás a talaj pH-ját?

    A savanyú talaj sok hidrogént tartalmaz, és annál lúgosabb lesz, minél többet etetjük nitrogén alapú műtrágyával. Emiatt mindenképpen kerülni kell a gyep túltrágyázását, mert ez mindig az altalaj elsavasodásához vezet. A sok nem sokat segít – ehelyett nagyon fontos a növényi táplálkozás, amely pontosan az adott szükségletekhez igazodik. Egy alapos talajelemzés megmondja, hogy a pázsitnak valójában milyen tápanyagra van szüksége és milyen mennyiségben.

    Miért befolyásolja a fűnyírás a pH-értéket is?

    A rendszeres fűnyírás a talaj elsavasodásához is vezet. Ennek egyszerűen az az oka, hogy a kaszálással megszakítja a természetes körforgást – és ez természetesen kihat a tágabb környezetre is. A füvek lúgosak, és mindig magasabb pH-értékkel rendelkeznek, mint a talajé, amelyen nőnek. A természetben a növények végül elpusztulnak és lebomlanak a talajban, helyreállítva az egyensúlyt. Ha azonban lenyírja a füvet, ez a folyamat megszakad, és a talajt nem lehet kiegyenlíteni.

    Milyen következményekkel jár a mész túladagolása a gyepre nézve?

    Nemcsak a hiány, hanem a túladagolás is súlyos következményekkel járhat a pázsit egészségére nézve: a kalcium-karbonát feleslege általában vasklorózishoz vezet, amiben a fű végül vashiányban szenved. Ennek eredményeként a szárak végül megsárgulnak, vagy akár el is pusztulnak. Továbbá a túl meszesedés vegyi égési sérülésekhez vezet (főleg, ha égetett meszet használtak!), és a gyengülés miatt megnövekszik a betegségek (melyek például a gombák fokozott szaporodásában mutatkoznak meg) vagy a kártevők (pl. hangyák) előfordulása.

    tippeket

    Az érett kerti komposzt a talaj pH-értékét is emeli, ezért egyes tapasztalt kertészek a saját termesztésű komposztra esküsznek, nem a mészre, hogy semlegesítsék. A kutyavizelet viszont - ahogy néha fórumokon ajánlják - semmi esetre sem megfelelő gyógymód. Ehelyett a vizelet károsítja a gyepet a benne lévő csípős anyagok miatt.

Kategória:

Kerttervezés