A kapor (Anethum graveolens) a gyógynövények egyik fajtája, amelynek illatát frissen feldolgozva lehet a legjobban felhasználni különféle receptek finomítására. Ezért jó ötlet a saját kertben vagy a napos erkélyen edényben termeszteni.

Milyen helyigényei vannak a kapornak?

Bár a kapor nagyon jól érzi magát teljes napsütésben és meleg helyen, a gyökerei soha nem száradhatnak ki teljesen. Ezért az emelt ágyásba vagy magas cserépbe történő vetés előnyös. Ha a tervezett helyen a talajt vetés előtt némi jól fűszerezett komposzttal dúsítják, akkor a növények tenyészidőszakában nem szükséges trágyázni.

Mikor a legjobb kaprot termeszteni?

Mivel a kapor általában nem éli túl jól az átültetési kísérleteket, a kapormagot április végétől, amikor még nincs fagy, közvetlenül a helyére kell vetni. Ha a virágernyőkről az érett kapormagot maga szeretné betakarítani, legkésőbb júniusig el kellett volna vetnie a kaprot. Ősszel a teljes kapornövényt betakaríthatja és tárolásra feldolgozhatja, mivel a kapor egynyári növény.

Fogékony a kapor a betegségekre és a kártevőkre?

Alapvetően a kapor nem nagyon fogékony a betegségekre és a kártevőkre, eltekintve az időnkénti levéltetvekkel való fertőzéstől. Ezeket a kerti tömlőből erős vízsugárral le lehet mosni. A fej feletti öntözést azonban lehetőség szerint kerülni kell, nehogy megnőjön az olyan betegségek valószínűsége, mint például a barna elszíneződésben megnyilvánuló tobozlepke. A káposzta és más zöldségek közé ültetett kapor védő hatást fejt ki a káposztafehérjére és más zöldségkártevőkre.

Mire használható a kapor?

A kapor finoman fűszeres íze számos konyhai recepthez használható, mint pl.

  • Kaporolaj halételekhez és uborkasalátához
  • Kapros ecet salátákhoz
  • Kapros burgonya
  • Szószok és pácok húsételekhez
  • lazac savanyítása egész kaporral

tippek és trükkök

A saját termesztésű kaporból mindig csak annyit takarítsunk be, amennyire éppen szükség van, mivel a frissen vágott kapor feldolgozatlanul nagyon rövid ideig eltartható.

WK

Kategória:

Zöldségeskert