A Kelet-Ázsiából származó kislepke, a bukszlepke 2007 óta terjed elsősorban Dél-Németországban és a környező országokban, és már több ezer értékes állományt pusztított el. Most azonban úgy tűnik, hogy a természet visszavág – megfigyelték, hogy az első madarak és darazsak megeszik a fehérjében gazdag hernyókat, sőt utódaikat is megetették velük.
A madarak szívesen megeszik a bukszlepkét
Nincsenek természetes ragadozók
A falánk kártevő eredetileg Ázsiából importált Európába, és gyorsan elterjedt. Mint sok neozoa (azaz invazív faj) esetében szokásos, a helyi vadvilág kezdetben nem használta a molylepkét. A hobbikertészek arról is beszámoltak, hogy megfigyelték a hernyókat próbálgató madarakat, de végül visszaszorították a kártevőt. Ezért kezdetben azt feltételezték, hogy a hernyók felszívják és tárolják a keserű méreganyagokat a puszpángban. Így a madaraknak is keserű ízűek voltak, és ehetetlenek voltak számukra. Valójában a laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a hernyók ugyanazokat a méreganyagokat tárolták szervezetükben, mint a puszpáng. Néhányat csak tároltak, másokat meg is emésztettek, és így élelemforrásként használták fel.
A helyi vadon élő állatok ízelítőt kapnak
Időközben a pestis lassan elhalványulni látszik, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy sok kertész elkeseredettségében eltávolította kertjéből a puszpángot, és a bukszusra specializálódott kártevők már nem találnak táplálékot. A bennszülött madárvilág viszont úgy tűnik, lassan megkóstolja: sok énekesmadárfaj esetében ma már a buksólepke lárvái is az étlapon szerepelnek. Nyilván volt a megszokás szakasza, ami után már a méreganyagok sem zavarják a verebeket, széncinegéket és egyéb tollas kártevőirtókat.
Könnyű préda a verebeknek
Főleg a verebek fedezték fel, hogy a zöld hernyók könnyen elkaphatók, rendkívül sokak (egyes bokrokon több száz-ezer lepkehernyó kóborol) és fehérjében gazdag táplálékot biztosítanak fiókáik számára. Sok kertész megfigyelte már, ahogy a kismadarak lesben állnak a puszpángbokrokban, és szó szerint kutatják az ültetvényeket, hogy fertőződjenek-e búbhernyóval. Nemcsak a verebek, hanem más énekesmadarak és kerti madarak, például széncinegék, pelyvakék és vörös rózsa is felfedezték a puszpángbokrot, mint érdemes vadászterületet. Gondoskodjunk tehát arról, hogy a madarak jól érezzék magukat a kertünkben, például akasszuk fel a fészkelőket a puszpáng ültetvények mellé - kis szerencsével a verebek, cinegek és Társai szívesen elfogadják az ajánlatot, és viszonozzák, hogy megeszik a búbhernyókat.
Ne használjon semmilyen vegyi anyagot
A madárbarát kert azonban azt is jelenti, hogy semmiféle vegyszeres permetet nem használunk a buksólepke leküzdésére. Ezeknek a méreganyagoknak megvan az a kellemetlen tulajdonságuk, hogy nemcsak a kártevőt mérgezik meg, hanem egyúttal a kertben szívesen látják a jótékony rovarokat is. Azok a madarak, amelyek megeszik a hernyókat, később elpusztulnak másodlagos mérgezés következtében. Mivel azonban a verébpopuláció évek óta folyamatosan csökken, és mind a házi-, mind a faverebek mára a veszélyeztetett fajok korai figyelmeztető listájára kerültek, ez az új táplálékforrás az aranyos állatok számára ismét esélyes lehet a gyógyulásra. Mit tehet tehát a bukszusmoly nem mérgező, de mégis hatékony védekezése érdekében?
Fontos intézkedések a buksólepke ellen:
- Számos fészkelő doboz rögzítése (macska és patkány biztonságosan akassza fel!)
- Madáretetés télen (vonzza a madarakat)
- Nyáron nagynyomású tisztítóval fújja ki a bukszusokat (hogy a hernyók kikerüljenek a bokor belsejéből)
- Ne használjon vegyszeres spray-t (még akkor sem, ha "méhbarát" felirat van rajta!)
- helyett a Bacillus thuringiensis szerek használata
A növények algamésszel történő beporzása is jó eredménnyel járt a múltban.
tippeket
Úgy tűnik, az énekesmadarak mellett a darazsak is megkedvelték a kövér puszpánghernyókat. Így többé ne tekintse az állatokat idegesítő látogatóknak a terasz nyári dohányzóasztalánál, hanem a kertben szívesen látott kártevőirtóknak is. Ezután jutalomként kaphatnak egy darabot az édes süteményből.