A boglárka, más néven égetőfű, disznózsírvirág, forró boglárka, Gilberich és vadászfog, még a gyerekek előtt is ismert. Ki ne ismerné ezt a késő tavasszal oly sok rétet benépesítő virágot?
A mérgező boglárka a boglárkafélék családjába tartozik
Mérgező boglárka növény
A boglárka a boglárkafélék családjának leggyakoribb tagja, más néven Ranunculaceae. Mint minden más növény ebben a családban, a boglárka is tele van méreganyagokkal.
Két méreganyag és hatásaik a szervezetre
A ranunculin nevű hatóanyagon kívül, amely minden boglárkanövényben megtalálható, a protoanemonin nevű anyag teszi a boglárkát olyan mérgezővé. Különösen a gyökerek tele vannak ezzel az összetevővel, amely szárításkor mérgező kökörcsinsavvá alakul.
Aki friss boglárkát eszik (a kellemetlenül csípős íz miatt aligha jutna eszébe többet belőle), annak már kis mennyiségben is számítania kell a mérgezési tünetekre. Ezek közé tartozik többek között:
- Égés a szájban és a torokban
- hasmenés
- hányinger
- Hányás
- szédülés
- bénulás
Ott megtalálod a Boglárkát!
Ez a boglárkafélék családjába tartozó növény megtalálható nedves réteken, erdők szélén, bokrokban, utak mentén és mindenhol, ahol a talaj nitrogénben gazdag és meszes. Európában, Ázsiában, sőt Észak-Amerikában is őshonos. Fő elterjedési területe Közép-Európa, akár 2300 méteres magasságban is megél.
Jellemzők, amelyek alapján felismerheti őket
Könnyen felismerheti a boglárkát az alábbi jellemzők alapján:
- Virágzási idő késő tavasszal
- csupasz szárak és levelek
- szögletesen bekarcolt-fűrészelt alaplevelek
- évelő gyógynövény
- 20-100 cm magas
- A levelek a boglárkára emlékeztetnek
- kerek szárak
- alternatív levélelrendezés
- legfeljebb 3 cm széles, aranysárga virágok
- A virág színe zsírosan fényes
- zöld diós gyümölcsök júliustól októberig
tippeket
A pitypangot boglárkának is nevezik. A boglárka gyakori elnevezése, különösen Dél-Németországban. De a közönséges boglárkával ellentétben nem mérgező.