A frissen szüretelt almának még fakó, kissé érdes héja van. Azonban némi tárolás után, vagy amikor a szupermarketben vásárolja meg a gyümölcsöt, a bőr fényesnek és zsírosnak tűnik. Ezért sok fogyasztó felteszi magának a kérdést: mesterségesen viaszolták az almát?
Néha az almát a gyártó ezenkívül viaszolja
Honnan jön a fényesség?
Ez a réteg természetes viasz, amely a gyümölcsöt képezi, hogy megvédje a ragadozóktól. Minél hosszabb ideig tárolják az almát, annál vastagabb lesz a viaszréteg, és annál fényesebb lesz a héja. A tál támasztéka biztosítja, hogy a gyümölcs ne száradjon ki, és ropogós és friss maradjon.
Milyen vastag ez a viaszréteg, az almafajtától függ:
- Az olyan édes fajták, mint a Jonagold, nagyon vastag réteget képeznek, amitől az alma úgy néz ki, mintha zsírral csiszolták volna.
- A fanyar almafajták, például a Boskop vagy a Cox Orange, csak vékony viaszréteggel rendelkeznek. Még több hónapos tárolás után is érdesnek érzi a bőrüket, és alig fénylik.
Védelemként mesterséges viaszréteg
A gyorsan romló almafajtáknál a gyümölcstermesztők mesterséges viaszréteget alkalmazhatnak, amely frissen tartja az almát és megvédi a rovarfertőzéstől.
Más országokkal ellentétben azonban ez az intézkedés Németországban nem engedélyezett. Így ha fényes, helyben termesztett almát vásárol, biztos lehet benne, hogy ez a természetes védőréteg.
Ha az almát mesterségesen viaszolják, ezt egyértelműen fel kell tüntetni a csomagoláson. A betét általában a következő anyagok egyikéből áll:
- méhviasz
- kandelilla viasz,
- karnauba viasz,
- Sellak.
Ez a védőréteg egészségre ártalmatlan és fogyasztható. A viaszos almát azonban érdemes meleg vízzel alaposan lemosni. Mivel a héj alatt értékes tápanyagok találhatók, csak akkor hámozzuk meg a gyümölcsöt, ha érzékenyek vagyunk a kijuttatott anyagokra.
tippeket
Vásárláskor ügyeljen arra, hogy az alma gömbölyű és sima legyen, és a bőrön ne legyen zúzódás. Ezek a jellemzők a frissességre és az értékesítésig történő megfelelő tárolásra utalnak.