Az epetkák bosszantó, de általában viszonylag ártalmatlan élőlények a kertekben. Az apró állatok szabad szemmel nem láthatók, hanem a fertőzöttséget a gazdanövények levelein található jellegzetes epe, kis mókusok fejezik ki. Olvassa el alább, mit tehet a kártevők ellen.

Az epek alakja és színe az atkától és a fafajtól függően eltérő

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. Portré epetkák
  2. harcolni az epetkákkal
  3. árt az embereknek
  4. Gyakran Ismételt Kérdések

    5. Mik is pontosan az epetkák?

    Az epetkák, zoológiai nevén Eriophyidae apró atkák, amelyek nekünk, embereknek elsősorban kapukártevőkként tűnnek fel. A pókfélék osztályán belül az atkák alosztályába tartoznak, és 274 nemzetséget és több mint 300 különböző fajt tartalmazó családot alkotnak (2013-ban).

    Néz

    A fehéres, barnás vagy sárgás színű atkák testhossza mindössze 0,08-0,5 milliméter, ami csak a szív- és érrendszer hiánya miatt lehetséges. A nagyobb fajokat nagyítóval lehet felismerni, a többit csak mikroszkóp alatt. Az epetkák féregszerűek és enyhén ívelt alakúak, felül háti lemezekkel vannak páncélozva. Más atkáktól eltérően 8 helyett csak 4 lábuk van.

    az élet útja

    Az epetkák gyümölcsmúmiákban, rügypikkely alatt vagy gazdanövényük levélhónaljában telelnek át, és onnan költöznek tavasszal a kikelt levelekre. Pofás karmaikkal szívják a leveleket, és jellegzetes kidudorodásokat okoznak, amelyeket epének vagy himlőnek is neveznek, és amelyben tartózkodnak és szaporodnak, a nyálban lévő enzimek felszabadulásával.

    A lárvák a nimfa stádiumon keresztül a kifejlett epeatkákig körülbelül 10-15 napon belül fejlődhetnek ki, így egy szezonon belül hatalmas populációnövekedés következhet be. Az állatok szétszóródása a szél által történik. Az epetkák különösen jól szaporodnak száraz, meleg körülmények között.

    kár kép

    A hárs epetka a hársfákra specializálódott

    Az epetkák különböző növényekben élősködnek, és különféle károkat okoznak bennük. A leginkább érintett fák és cserjék, például juhar, mogyoró, éger, szilva, szil, bükk, hárs, som, dió vagy tűlevelű fák, valamint bogyós bokrok, például szeder, ribizli, málna és szőlő. Az epetkafajok közül sok bizonyos növényekre specializálódott, és róluk is elnevezték, mint például a hársatka (Eriophyes tiliae), az almarozsdaatka (Aculus Schlechtedali) vagy a dióhimlő epetka (Aceria tristriata).

    juharfa tűlevelűek hársfa mogyoró szeder ribizli
    kár kép mókus alakú kidudorodások (gallyak), amelyek később vörösesek a levélfelületeken Mélyedés és barna elszíneződés, majd leesés a tűkről Nemezszerű foltok a leveleken Duzzadt, megnagyobbodott „kerek bimbók”, amelyek nem hajtanak ki és nem pusztulnak el Gátolt gyümölcsképződés, a bogyók teljesen vagy részben pirosak és ehetetlenek maradnak: a betakarítás elvesztése Duzzadt kerek bimbók, csökevényes, aszimmetrikus levelek, növekedési visszamaradás, csalánlevél levélvesztés lehetséges átterjedése, ami gátolt termésképződést eredményez
    harc Távolítsa el az érintett hajtásokat és leveleket Súlyos fertőzöttség esetén permetezés olajkészítménnyel, vagy extrém esetben visszavágás Távolítsa el az érintett növényi részeket Törje ki a duzzadt kerek rügyeket, távolítsa el a növény érintett részeit Permetezés olajkészítménnyel vagy hígtrágyával, vágja vissza a fertőzött növényi részeket, dobja ki a gyümölcsmúmiákat Törje ki a duzzadt kerek rügyeket, vágja le az érintett növényrészeket, dobja ki a múmiákat, permetezze be olajkészítményekkel vagy hígtrágyával, tartsa nedvesen a talajt

    Az úgynevezett epek az epetkák által okozott károkra jellemzőek. Ezek kiálló szöveti növedékek a gazdanövény leveleinek felső vagy alsó oldalán. Az atkákat is ezekről az epefélékről nevezték el. Az epek általában mókustól gumós formájúak, világoszöldek, később barnás vagy vöröses színűek lehetnek.

    Az epetkák félhold alakú epeket hagynak a juharleveleken

    Azonban más tünetek is előfordulhatnak: A mogyoró, a tiszafa, a ribizli és az egres duzzadt, megnagyobbodott rügyeket mutat, amelyek menedékül és tojásrakásként szolgálnak az atkák egész hordáinak. Az ilyen fertőzött kerek bimbók már nem kelnek ki és pusztulnak el. A hársfán nemezszerű foltok jelennek meg, ha fertőzöttek, és a gyertyánok levelei felkunkorodnak. Nyíreken és fűzeken bokros vagy gömb alakú összenövések képződnek, úgynevezett boszorkányseprűk, vagy fűzfákon zavaros fejek.

    A szeder esetében a gyümölcsképződés is gátolt. A bogyók nem érnek be teljesen, részben vagy teljesen pirosak maradnak, ezért ehetetlenek. Aki nagyobb mennyiségben termeszt szederet, az jelentős betakarítási veszteséget szenvedhet el az epetkáktól.

    Az epetkák bizonyos fajai betegségeket is terjesztenek. Például a ribizli epetkafertőzés következtében megfertőződhet a csalánlevél vírusával, ami viszont csökkenti a gyümölcsképződést.

    A szederben és másodsorban a ribizliben a termésveszteség mellett az epetkák által okozott kár a növények látási eltorzulására és levélvesztésére korlátozódik. A fertőzés nem igazán veszélyes, azaz súlyosan károsítja őket.

    harcolni az epetkákkal

    Amennyire eltérően jelennek meg az epetkafertőzés tünetei a különböző gazdanövényeken, a leküzdés lehetséges módjai is ugyanolyan változatosak. Ahogyan az a kártevők elleni védekezésnél lenni szokott, az epetkákat megelőzően és akut módon is fel kell lépni.

    megelőzés

    Az epetkafertőzés megelőzése a növények és ültetési helyük kiválasztásával kezdődik. A kártevőkre fogékony növényeket lehetőleg ne telepítsük különösen meleg, száraz és védett helyre, mert az ilyen környezet elősegíti az epetkák szaporodását. Kerülni kell a túlzott nitrogéntrágyázást is, de ezzel is kellően el kell látni a növényeket.

    A szeder esetében különösen a későn érő fajták érintettek. Tehát ha nem számít, akkor korán érő fajtát válassz.

    tippeket

    Különösen a fogékony bogyós bokrok esetében vannak bizonyos fajták, amelyek ellenállnak az epeatkáknak. Ilyen például a szeder Rubus fruticosus 'Choctaw', a ribizli Ribes rubrum 'Rovada' vagy a málna Rubus idaeus 'Willamette'. Egyéb ellenálló fajtákról külön is érdeklődhet a kertészeti boltokban.

    Akut ellenintézkedések

    Ha epetkafertőzés már megtörtént, a populáció megfékezésére szakaszos intézkedéseket kell végrehajtani a szezon során. A legfontosabb intézkedések a következők:

    • távolítsa el a fertőzött növényi anyagot
    • Permetező kúrák olajkészítményekkel, főzetekkel és hígtrágyával
    • Használj tisztítószereket
    • Tartsa a talajt nedvesen és lazán

    Távolítsa el a fertőzött növényi anyagot

    Az érintett növényi részeket azonnal el kell távolítani

    Amint epetkafertőzést észlel, először távolítsa el a lehető legtöbb fertőzött növényrészt. Főleg a mogyoró, ribizli, egres és tiszafa megduzzadt kerek bimbóinak kitörésével tavasszal irtható az atkák jó része. A kitört fertőzött rügyeket a legjobb a háztartási szemétbe dobni, de semmiképpen nem a kertbe. Az erősen érintett hajtásokat és ágakat teljesen le kell vágni, és meg kell semmisíteni. A radikális metszés olyan növényeknél is megfelelő, amelyek jól tűrik a metszést.

    A későbbi termőfázisból el kell távolítani a gyümölcsmúmiákat, amelyeket az epetkák téli szállásként használnak.

    Permetező kúrák olajkészítményekkel, főzetekkel és hígtrágyával

    Azon növények esetében, amelyek levelén az epetkák a tipikus epét termelik, a kártevők elleni küzdelem legjobb módja a vándorlási szakasz. A vándorlási szakasz az a fázis, amelyben az atkák elhagyják hibernációs helyüket a gyümölcsmúmiákban vagy a rügypikkelyek alatt, és a sarjadó levelekre vándorolnak. A vegetációs szakaszban ezt követően alkalmazhatunk olajkészítményekkel (általában repceolaj alapú) vagy házi készítésű növényi főzetekkel vagy hígtrágyával, a tenyészidőszakban is heti rendszerességgel. A szeder esetében a fiatal hajtásokat körülbelül 10 centiméteres hosszúság elérésekor, majd másfél hét múlva ismét, végül közvetlenül virágzás előtt kezeljük.

    A következők bizonyultak hatékony, természetes gyógymódoknak az atkák ellen:

    • tansy főzet
    • fokhagyma kivonat
    • csalántrágya

    1. Tansy főzet

    Tansy-főzethez vágjunk fel kb. 150 g friss tansy fűszernövényt, forrázzuk le kb. 5 liter forrásban lévő vízzel, és hagyjuk állni 10 percig. Ezután szűrjük le a főzetet. Üres virágpermetezőbe töltve kezelheti vele az érintett növényeket.

    2. Fokhagyma kivonat

    Fokhagyma kivonatot készíthet úgy, hogy kb. 100 g zúzott fokhagymagerezdet 20 ml olajban 24 órán át áztat. Hígítsuk fel a szűrletet egy liter vízzel, és adjunk hozzá 10 ml túrószappant.

    3. Csalántrágya

    A csalántrágya sokféle kártevő ellen segít

    A csalántrágya általában bevált, ökológiai növényerősítő és műtrágya, és az epetkák ellen is segíthet. Csalántrágya készítéséhez vágjunk fel körülbelül egy kilogramm friss csalánt, és öntsünk rá 10 liter esővizet. Fedjük le és hagyjuk erjedni körülbelül két hétig, naponta keverjük meg. Amikor már nem képződik szén-dioxid, azaz már nem szállnak fel buborékok, a hígtrágya készen áll és kiszűrhető. Epeatkák elleni permetezéshez a gondosan leszűrt húslevest 1:10 arányban hígítsuk fel vízzel, és virágpermetezővel vigyük fel a növényekre.

    Használjon természetes ragadozókat

    Az is nagyon hasznos lehet, ha természetes ragadozókat használunk az epetkák ellen. Főleg ragadozó atkák (Gamasina) tartoznak ide, amelyeket hordozógranulátumban árulnak. A granulátum általában közvetlenül a növény érintett részeire kenhető. A ragadozó atkák megeszik a lárvákat és a kifejlett epetkákat is, és elpusztulnak, amint már nem találnak epetkákat.

    Ezenkívül a fűzős lárvákat epetka ellen is használhatjuk. Kartonfésűben értékesítik az első vagy második lárvákban. Feltétlenül a mellékelt leírás szerint kell elhelyezni őket, hogy a fűzős lárvák ne kannibalizálják egymást.

    Tartsa a talajt nedvesen és lazán

    Főleg a fertőzött gyümölcsfák és bogyós bokrok esetében az is hasznos, ha a talajt lazán és nedvesen tartjuk, ha epetka fertőzött. Időnként gereblyézzük fel a növény alatti talajt, és egyenletesen öntözzük. A kéreggel vagy szalmával történő talajtakarás segít megőrizni a nedvességet.

    Az epetkák hatása az emberre

    Sok más atkafajhoz hasonlóan az epetkák is károsak lehetnek az emberre. Mindenekelőtt allergiás reakciók lehetségesek. Az epetkák harapása általában kis pustulák formájában jelentkezik viszketéssel és bőrpírral. Súlyos esetekben azonban súlyosabb betegségeket is kiválthatnak, például Lyme-kórt, tífuszt, tularémiát vagy rickettsialis poxot.

    Ezért különösen az érzékeny emberek számára fontos a védőruházat, különösen a kesztyű viselése a növények elleni küzdelem során. Ügyeljen arra is, hogy az intézkedések során viselt ruházatot ne vigye be a házba, nehogy átterjedjen a szobanövényekre.

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Mik azok az epetkák?

    Az epetkát mi, emberek elsősorban növényi kártevőként ismerjük. Atkákként a pókfélék közé tartoznak, és 274 nemzetséget és több mint 300 fajt tartalmazó családot alkotnak. Mikroszkopikus méretűek, szabad szemmel nem láthatók. Csak a juhar-, mogyoró-, szilvafákban, szederben vagy ribizliben okozott károk láthatók. A leveleken mókus alakú dudorok jellemzőek.

    Hogyan lehet azonosítani az epetkákat?

    Magukat az epetkákat nem lehet látni, de munkáikat igen

    Magukat az állatokat szabad szemmel és általában még háztartási nagyítóval sem lehet felismerni, mert csak körülbelül 0,08-0,5 milliméteresek. Mikroszkóp alatt féregszerű, fehéres, barnás vagy sárgás testük a pókfélékre és atkákra jellemző 8 láb helyett csak 4 lábbal látható. A növények epetkával való fertőzöttségét csak a növényeken látható károsodásról lehet felismerni.

    Mely növényeket támadják meg az epetkák?

    A lombhullató fák, például a juhar, a hárs, a mogyoró, az éger, a bükk vagy a szil különösen érintettek, de a tűlevelű fák is áldozatul eshetnek az epeatkáknak. A cserjék, például a somfa, a szeder, a málna és a ribizli szintén érintettek.

    Milyen károkat okoz az epetkafertőzés?

    Az epetkafertőzést jellemzően a megfelelő növények levelein zöldestől vöröses vagy barnás színű, mókus alakú dudorok, az epegombák jelzik. Előfordulhatnak azonban filcszerű foltok, duzzadt, nem sarjadó és elhaló kerek bimbók, aszimmetrikus vagy felpöndörödött levelek, visszamaradt növekedés és gátolt termésképződés (a szedernél a termés teljesen vagy részben piros színű).

    Hogyan küzdjünk az epetkákkal?

    Az epetkák elleni küzdelem növényenként eltérő. Ha csak a leveleket torzítják el a mókus alakú epek, ezeket el kell távolítani és el kell dobni. Használható olajalapú készítményekkel vagy házi készítésű tansy alaplével, fokhagyma kivonattal vagy csalántrágyával végzett permetezés is. A gyümölcsmúmiákat, amelyekben az atkák hibernálnak, óvatosan el kell távolítani és meg kell semmisíteni. A vágástűrő és súlyosan érintett növények esetében radikális metszés is hirdethető.

    Az epetkák az emberre is veszélyesek?

    Szükség esetén az epetkák allergiás reakciókat okozhatnak az emberben. Pustulák, viszketés és bőrpír formájában nyilvánulnak meg. Kedvezőtlen esetekben az atkák olyan betegségeket is kiválthatnak, mint a Lyme-kór, a tífusz, a tularemia vagy a rickettsialis pox.

Kategória:

Állatok a kertben