A kertészeknek nem csak a helyes vetésforgóra kell ügyelni a mezőgazdaságban, a hobbikertben a veteményesre is érdemes tervet készíteni. Mert ha megfelelően műveled, többet aratsz, és kevesebbet kell megküzdened a betegségekkel, a kártevőkkel és a gyomokkal. A következőkben elmagyarázzuk, miről is szól a vetésforgó, példákat adunk a jó vetésforgókra, táblázatokat adunk a legfontosabb zöldségfajtákról, valamint hasznos információkat és tippeket.

A veteményeskertben ügyes kombinációkat és forgatásokat kell alkalmazni

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. A vetésforgó meghatározása
  2. Gyenge evők és nagyevők
  3. vetésforgó éves ciklusa
  4. termesztési terv
  5. vetésforgós mezőgazdaság
  6. Gyakran Ismételt Kérdések

    7. Mi az a vetésforgó?

    A vetésforgó, más néven szántóföldi kezelés, a különböző típusú növények termesztésének több éven át tartó kronológiai sorrendjét jelenti.

    A vetésforgó mögött meghúzódó alapötlet az, hogy a különböző zöldség- és gabonafajták más-más tápanyagot igényelnek, és mindenekelőtt eltérő mennyiségben. Ha ugyanazt a zöldséget évekig ugyanazon a helyen termesztik, mindig ugyanazokat a tápanyagokat vonják ki a talajból. Ennek eredményeként a talaj elszegényedik, és a növény már nem tud megfelelően táplálni. Ez csökkenti a terméshozamot, a betegségekre és kártevőkre való fogékonyságot, valamint a talaj rossz minőségét. Ha azonban évente más és más tápanyagigényű növényt nevelünk ágyásban, akkor ezt ellensúlyozhatjuk.

    Miért érdemes odafigyelni a helyes vetésforgóra?

    A vetésforgó pozitív hatással van a terméshozamra, de ez még nem minden. A jó vetésforgónak még több előnye van:

    • megelőzi a kártevőket és a betegségeket
    • csökkenti a gyomnövekedést
    • növeli a talaj termékenységét
    • A gyökér behatolása és ezáltal a talaj fellazítása
    • A hüvelyesek nitrogénnel gazdagítják a talajt
    • A talajt támogató mikroorganizmusok népszerűsítése
    • Fonálférgek elleni védekezés
    • csökkenti a drága műtrágyák használatát
    • Az erózió és a tápanyagok kimosódásának megelőzése

    háttér

    A vetésforgó története

    A vetésforgó egyidős az emberiség gabonatermesztésével. Amikor az emberek letelepedtek és elkezdték a gabonatermesztést, hamar kiderült, hogy a terméshozamok több évnyi termesztés után jelentősen csökkentek. Ennek eredményeként először dolgozták ki a kettős gazdálkodási rendszert, amelyben felváltva termesztettek gabonát és leveles zöldségeket és/vagy hüvelyeseket. A középkorban a háromtáblás gazdálkodás uralkodott, amelyben kezdetben csak gabonát, leveles zöldségeket és zöldtrágyát termesztettek. A 18. században hozzáadták a céklát és a burgonyát.

    Nehéz etetők, gyenge etetők és zöldtrágya

    A helyes vetésforgó szempontjából a növények tápanyagigénye meghatározó. Különbséget tesznek nagyfogyasztók, közepes fogyasztók és gyenge fogyasztók között.

    • gyenge etető: Azok a növények, többnyire leveles növények, amelyek kevés tápanyagot igényelnek, mint például saláta, spenót vagy fűszernövények, vagy amelyek önellátóak tápanyagból, például hüvelyesek, például bab vagy borsó
    • közepes evő: Közepes tápanyagigényű növények, például cékla, hagyma vagy póréhagyma
    • nehéz adagoló: Magas tápanyagigényű növények, például burgonya, paradicsom, sütőtök vagy káposzta

    zöldtrágya

    A zöldtrágyát azért termesztik, hogy több éves művelési ciklus után a talajt tápanyagokkal feltöltsék. Erre különösen alkalmasak a talajt nitrogénnel dúsító hüvelyesek, mint pl.

    • lóhere
    • facélia
    • édes borsó
    • csillagfürt
    • körömvirág
    • olajretek

    Ezeket a gyümölcsöket nem betakarítják, hanem talajtakarják és bedolgozzák a talajba, ahol rothadnak, és további tápanyagokat adnak a talajhoz.

    2-5 éves ciklus a vetésforgóban

    A vetésforgó modelltől függően 2, 3, 4 vagy 5 évre oszlik. A mezőgazdaságban gyakran alkalmaznak rövidebb ciklusokat a fő termés meghibásodásának elkerülése érdekében. A veteményesben viszont gyakran a három-négy táblás művelést részesítik előnyben, ami azt jelenti, hogy a nehéz etetőket csak három-négy évente ültetik ágyásra.

    Vetésforgó 4 éves ciklusban

    4 éves ciklusban az első évben a nehéz etetőket friss, tápanyagban gazdag ágyáson, a másodikban a közepes, a harmadikban a gyenge etetőket, a negyedikben a zöldtrágyát neveljük. Ez a módszer a legelterjedtebb a magán veteményeskertekben.

    A vetésforgó táblázata a 4 éves ciklusban

    1. év (nagyevők) 2. év (átlagfalók) 3. év (gyenge evők) 4. év (zöldtrágya)
    krumpli édeskömény bokorbab hajdina
    Fejes káposzta Mindenféle cékla borsó lóhere
    uborka saláták gyógynövények facélia
    tök eper saláta körömvirágok
    rebarbara fokhagyma spenót spenót
    zeller póréhagyma nyári virágok édes borsó
    paradicsom pólusbab Báránysaláta csillagfürt
    savoy hagymát olajretek
    Kukorica tagetes
    Youtube

    kitérő

    Vegyes kultúra és vetésforgó

    A veteményeskert tervezésénél a vetésforgó mellett a növények egymás közötti kompatibilitására is figyelni kell. Noha a burgonya és a paradicsom is nehéz etető, ezért ugyanabban az évben termesztik, nem jönnek ki túl jól, ezért nem szabad egy ágyásba ültetni őket. Ugyanez vonatkozik a burgonyára és a sütőtökre is. Más növények viszont pozitív hatással vannak egymásra, mint például a paradicsom és a nasturtium, a nasturtium pedig megvédi a paradicsomot a levéltetvektől. A vegyes kultúrákról itt olvashat bővebben.

    Vetésforgó a mederciklusban

    Most érdemes minden évben burgonyát és paradicsomot termeszteni. Ez természetesen lehetséges, feltéve, hogy nem ugyanarra a helyre ülteti őket. Egy egyszerű modell az ágy ciklus, más néven kerti négyzet. Egyszerre négy ágyás van megművelve, egy-egy gyenge evővel, egy közepes evővel, egy nagyevővel és egy zöldtrágyás. Évente egy ágyással eltoljuk az ágyássort, így a gyenge etetőágyon alapozás, a középső etetőn gyenge etető, a nehéz etetőn a közepes, a zöldtrágyán pedig a nehézetető stb.
    Itt mindent világosan illusztrálva talál.

    Készítsen termesztési tervet

    Még akkor is, ha a koncepció egyszerűnek, logikusnak és világosnak hangzik, célszerű olyan tervet készíteni, hogy pontosan tudja, hová mit ültetett. Ez a koncepció akkor működik a legjobban, ha három, négy vagy öt ágya van, és felváltva forgatja őket a fenti ágyciklusban leírtak szerint. A bővítés részletes megtervezéséhez kövesse az alábbiakat:

    • Mérje meg az ágyait, és készítsen vázlatot egy vagy több papírlapra.
    • Oszd fel az ágyást a megfelelő sorokra, amelyeket meg akarsz növeszteni. Ügyeljen az ajánlott sortávolságra.
    • Most minden sorba írja be, hogy mit kell ott termeszteni. Ügyeljen a jó és rossz szomszédokra.
    • Feljegyezheti a vetési és betakarítási időket, valamint az esetleges második vetést is.
    • Jövőre egyszerűen mozgassa a vetést egy ágyással jobbra, hogy adott legyen a vetésforgó. Javítsa ki a rosszul kiválasztott szomszédokat, amelyek az alacsony terméshozamban tükröződnek.

    Ha ügyesen kombinálsz, kevesebb a munkád.

    Vetésforgó a mezőgazdaságban

    A vetésforgó a mezőgazdaságban is nagy szerepet játszik, és nem csak az ökológiaiban. Itt nemcsak a főnövényt cserélik rendszeresen, hanem egy éven belül is termesztenek különféle dolgokat. Itt különbséget teszünk a nyári, az őszi és a köztes kultúrák között.

    • nyári gyümölcs: Ez egy olyan növény, amelyet tavasszal vetnek, és nyáron takarítják be. Ez lehet nyári gabona, valamint cékla, burgonya vagy zöldség.
    • téli gyümölcs: Az őszi kultúrnövények hasznos növények, amelyek fagytűrőek, ezért a telet a szántóföldön töltik. Ez lehet őszi gabonafélék vagy téli zöldségek.
    • köztes termés: A takarónövények többnyire hüvelyesek, amelyeket a fő növények között termesztenek a talajjavítás céljából.

    kitérő

    köztes termés

    Egy búzatermelő nem várhat három évet, mielőtt újra búzát vethet a szántóföldjére. Emiatt lerövidülnek a termesztési ciklusok a mezőgazdaságban: a harmadik vagy negyedik évben köztes növény helyett köztes növényt vetnek a főnövény után. Az EU olyan iránymutatásokat ad, amelyek szerint nem monokultúrákat termesztenek köztes növényként, hanem különféle talajtápnövényeket, mint például a lóhere, borsó, mustár, olajos retek vagy mezei fű. Ezeket fel lehet használni az állatok takarmányozására, vagy később a talajba dolgozhatják.

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Vannak olyan "állandó növények" is, amelyek bármikor megjelenhetnek bármely ágyáson?

    Igen, nem minden gyümölcsnek kell vándorolnia. A gyenge fogyasztók általában az ágyon maradhatnak állandó növényként, és felváltva kombinálhatók más növényekkel. Ez különösen hasznos évelő növényeknél, például gyógynövényeknél. Az eper állandó növényként is népszerű.

    A jó vetésforgó helyettesít bármilyen műtrágyát?

    Leginkább nem. A gyenge vagy akár közepes etetőanyagú ágyások megbírhatják műtrágya nélkül is, de a nehéz etetőágyakat továbbra is rendszeresen trágyázni kell komposzttal, hogy optimálisan táplálhassák az éhes növényeket.

    Tényleg ilyen szűken kell látnom a vetésforgót?

    A legtöbb házi kertész kitalálja a vetésforgó saját változatát. Ha nem akarja veszélyeztetni a betakarítást, mindenekelőtt ügyeljen a nehéz etetők variálására, és mindenekelőtt soha ne tegye ugyanazt a nehéz etetőt ugyanoda a következő évben.

    Hol szerezhetem be a vetőmagot a takarónövényhez vagy a zöldtrágyához?

    Takarónövényekhez a kiskereskedőktől és az online kereskedőktől kaphat kész magkeverékeket, amelyek talajjavító változatosságot biztosítanak a zöldséges foltján.

Kategória:

Zöldségeskert