A kerti talajt nem szabad nyitva hagyni, különösen a téli hónapokban, mert ez hozzájárul a talajerózióhoz. Ehelyett vessünk megfelelő zöldtrágyanövényeket, amelyek védik a talajt, és növényi tömegük révén tápanyagokkal is gazdagítják. A talajjavításnak ezt a hatékony formáját azonban jól meg kell tervezni.

A növények az ágyon rothadnak, és tápanyagokkal látják el

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. a lényeget röviden
  2. Mi az a zöldtrágya?
  3. Megfelelő növények
  4. vetés és időzítés
  5. Kaszálás és bedolgozás
  6. figyelemre méltó
  7. cselekvési mód
  8. előnyöket
  9. Gyakran Ismételt Kérdések
  10. Nyári virágokat is lehet vetni és zöldtrágyaként felhasználni?
  11. Mely zöldtrágyanövények teszik különösen lazává a talajt?
  12. Mely zöldtrágya növények különösen alkalmasak veteményeskertbe?
  13. Miért problémás az őszi gabona a veteményeskertben?

    14. a lényeget röviden

    • A zöldtrágyával úgynevezett köztes növényt dolgoznak be a talajba, hogy javítsák a talajt.
    • A hüvelyeseket, például a babot, a borsót vagy a csillagfürtöt általában takarónövényként termesztik, mivel ezek megkötik a nitrogént, és azt a talajba juttatják.
    • A gyökereket a talaj körül hagyjuk, hogy fellazítsák a talajt, a növény felső részeit alá emeljük.

    "A leggazdagabb talaj viseli a legtöbb gyomot." (William Shakespeare, IV. Henrik király)

    Mi az a zöldtrágya?

    A zöldtrágya bevált módszer a természetes kertészetben és az ökológiai gazdálkodásban. Elsősorban a talaj takarására és javítására szolgál, friss vagy kiszáradt, erre a célra vetett növények bedolgozásával. A gazdálkodó ezeket a növényeket "fogókultúrának" nevezi, mert nem betakarítják őket, hanem visszatérnek a természetes tápanyagkörforgásba.

    A zöldtrágyanövényeket célszerű röviddel virágzásuk előtt vagy alatt levágni, hogy ne képződjenek magok, és a zöldségfolt helyett színes virágos rétet kapjon. A zöld növények gyökerei a talajban maradnak, fokozatosan lebomlanak és fellazítják a talajt. A nyesedéket viszont az újbóli vetésig heverni hagyják, ahol mulcsanyagként és komposztként szolgálnak.

    Mely növények alkalmasak zöldtrágyázásra?

    A Phacelia nemcsak remek zöldtrágyát kínál, hanem a méhek körében is nagyon népszerű

    Mint minden növénynek, a zöldtrágya növénynek is megvannak a sajátos igényei a hely és a talaj tekintetében. Erre egyébként különösen fontosak a hüvelyesek, vagyis a hüvelyesek, mint a bükköny, a bab, a borsó, a csillagfürt és a lóhere is, amelyek gyökerei képesek megkötni a levegőből származó nitrogént és a talajban tartani. Ezt a gyökereken lévő úgynevezett csomóbaktériumok, a Rhizobium baktériumok teszik lehetővé.

    Az alábbi táblázat egyértelműen felsorolja ezeket és más fontos zöldtrágyanövényeket, termőhelyigényeiket és a talaj egészségére gyakorolt hatásukat.

    kedves Latin név vetés helyét és talaját hatása a talajra
    lóbab Vicia faba februártól júliusig jó száraz talajra Mély gyökerű laza talajhoz, jó nitrogéngyűjtő
    alexandrin lóhere Trifolium alexandrinum áprilistól októberig napos, nedves talaj Nitrogéngyűjtő, elnyomja a gyomokat
    méh barát Phacelia áprilistól októberig nagyon jó tápanyagban szegény talajokhoz Méhlegelő, fonálférgek ellen hatásos
    Kék vászon Linum usitatissimum áprilistól júniusig részben árnyékolt helyekre is Mély gyökerek a talaj lazításához
    Kék csillagfürt, trágya csillagfürt Lupinus angustifolius áprilistól októberig részben árnyékolt helyekre is értékes nitrogéngyűjtő, mély gyökerű laza talajhoz
    hajdina Fagopyrum esculentum májustól augusztusig mészszegény homok- és lápos talajokhoz, láptalajokhoz is gyümölcssemleges (csomósfű növény), méhlegelő
    Hornbean lóhere (Common Hornbean lóhere) Lotus corniculatus márciustól augusztusig nagyon jó sovány, száraz és meszes talajokhoz Mély gyökerű laza talajhoz, jó nitrogéngyűjtő, értékes méhlegelő
    olajretek Raphanus sativus var. oleiformis áprilistól szeptemberig nagyon jó kötött talajokhoz Mély gyökerek laza talajhoz, nem a káposzta előtt vagy után
    Pannon bükköny Vicia pannonica augusztustól októberig napos helyekre jó nitrogéngyűjtő, téli termesztéshez
    piros lóhere Trifolium pratense márciustól szeptemberig mély, friss talajhoz Mély gyökerű laza talajhoz, gyorsan növő, nitrogénképző
    körömvirág tagetes májustól júniusig nagyon jó részlegesen árnyékos helyekre és nedves talajra Mély gyökerek laza talajhoz, méhlegelőhöz, fonálférgek elleni védekezéshez
    Fehér mustár (sárga mustár is) Sinapis alba márciustól szeptemberig nagyon jó kötött talajokhoz Mély gyökerek laza talajhoz, nem a káposzta előtt vagy után
    fehér lóhere Trifolium repens februártól októberig napos helyekre jó nitrogénképző
    őszi repce Brassica napus májustól szeptemberig tápanyagban gazdag talajokhoz talajlazításra, áttelelésre jó, káposztanövények előtt vagy után nem

    kitérő

    A spenót zöldtrágyaként

    A szívós spenót (bot. Spinacia oleracea) is alkalmas zöldtrágyának, de csak korlátozottan. A zöldség alkalmas előkultúraként, és az év elején – március és május között – el kell vetni. A gyorsan növő növény erős karógyökere fellazítja a talajt és előkészíti a megfelelő későbbi vetésre. A spenót szaponinokat tartalmaz, amelyek elősegítik más növények tápanyagfelvételét, javítják a talajéletet és ezáltal közvetve a vízvisszatartást, árnyékolják a talajt és így megakadályozzák annak kiszáradását. Éppen ezért a spenót nagyon alkalmas vegyes kultúrára szinte minden más zöldséggel.

    A leveles zöldségeknek azonban van egy hátránya is: felhalmozzák a nitrátot a talajban, ezért nem szabad együtt termeszteni olyan nagy fogyasztókkal, mint a paprika, a káposzta és a zeller. Az ugyanabból a növénycsaládból származó egyéb zöldségek - cékla, jó Heinrich, mángold, kerti zsázsa és rakéta - szintén nem alkalmasak vegyes termesztésre és vetésforgóra.

    Ha a talajt spenóttal mulcsozzuk, az vonzza a gilisztákat, amelyek viszont nélkülözhetetlenek az értékes, tápanyagban gazdag humusz előállításához.

    vetés és időzítés

    A szívós zöldtrágya, például a mustár márciusban vethető

    A zöldtrágyát a kiválasztott növényfajtától függően március és október között vetjük. Ennek legjobb módja a következő:

    1. Először egy gereblyével távolítson el minden növekvő gyomot.
    2. Alaposan dolgozza meg a talajt a kapával, és lazítsa meg a talaj felső rétegeit.
    3. Törd szét a föld rögöket gereblyével.
    4. Vesse el a magot szélesen az előkészített területen.
    5. Alternatív megoldásként, ha rendelkezésre áll, használhat szórót is.
    6. Ezután a magokat széles szénagereblyével laposan beledolgozzuk a talajba.
    7. Végül menjen át a vetőmag területére egy fűnyíró hengerrel, ha van ilyen.
    8. Öntözze meg a területet, ha kiszáradt.

    A legtöbb mag körülbelül 6-14 napon belül csírázik, a növényfajtától függően.

    vetés előtt

    A kora tavasszal, február és március között kijuttatott zöldtrágyát vetés előttinek nevezzük. Elsősorban a tél után a talajban élő mikroorganizmusok táplálására, aktivizálására szolgál. Ehhez a zöldtrágya formához válasszon fagytűrő növényfajtákat, például spenótot (bot. Spinacia oleracea), báránysalátát (bot. Valerianella locusta), facéliát (bot. Phacelia tanacetifolia) vagy sárgamustárt (bot. Sinapis alba).

    Ezek a növények mindaddig a területen maradnak, amíg el nem veti vagy el nem veti a tényleges növényeket. A zöldtrágya az ágyásban a zöldségsorok között maradhat úgynevezett alulvettként, és csak időnként vágják le, ha túlságosan megnő.

    Alulvetés és közbevetés

    A takaró- és takarónövények célja a talaj befedése különböző évelő zöldségnövények, például kukorica, paradicsom, káposzta vagy bogyók között. Itt kell kijuttatni a zöldtrágya növényeket, amint a termés megnőtt. Erre a célra különösen alkalmasak az alacsony növekedésű és egynyári növények, mint a nasturtium (bot. Tropaeolum), a körömvirág (bot. Tagetes erecta), a körömvirág (bot. Calendula officinalis) vagy a porcsin (bot. Portulaca oleracea). Kellemes mellékhatása ezeknek a növényeknek, hogy a konyhában vagy a gyógyszeres szekrényben is felhasználhatod.

    túlvetés

    A nyár végi betakarítás után a zöldségágyásokat felülvetéssel lehet befedni. Ezeket két-három héttel a betakarítás előtt vetheti el - például a sorok közötti alulvetéssel -, így az ugar fázis megszűnik. Az erre használt növények többsége nem szívós, és az első fagyra elpusztul. A hatás szándékos, mert a talaj védett és laza marad a fagyott növénytömeg alatt. Fagyérzékeny fajok, például sárgamustár, facélia vagy napraforgó helyett ültethetünk szívós levelű zöldségeket is, például spenótot és báránysalátát. Ez a változat azonban csak akkor javasolt, ha az ágyásokat a következő év végén kívánják telepíteni.

    Mikor és hogyan kell a zöldtrágyát bedolgozni?

    Az áttelelő fajokon kívül a zöldtrágyanövények körülbelül öt-tíz hétig az ágyásokon maradnak, majd lekaszálják őket. Azonban ne takarítsa el a növényi maradványokat, hanem hagyja a helyszínen talajtakaróként (239,00 €). Ott rothadnak, és humuszként kerülnek a talajba. Csak az alacsony növésű zöldtrágyanövényeket, például a kerti zsázsát és a báránysalátát nem kaszálják, hanem körülbelül öt centiméteres növekedési magasságból közvetlenül a talajba dolgozzák.

    A zöldtrágyát egyszerűen bedolgozzuk a talajba

    A magérés előtt nyírni

    Arra is ügyeljen, hogy a magvak érése előtt nyírja le a növényeket, különben a következő évben vadul csírázó növények tömegével lesz gond. A nem szívós zöldtrágyanövények viszont általában a magérés előtt megfagynak, és így állva maradhatnak. Itt csak tavasszal kaszálja le a maradékot, és dolgozza be a földbe. Az ágy újabb három-négy hét után rendelhető újra.

    Helyezze be a zöldtrágya növényeket a talajba

    A fűnyírás kaszával, bozótvágóval (139,99 €) vagy erős fűnyíróval történik. Ez utóbbi a választott készülék, különösen, ha mulcsozó fűnyíróról van szó. Az egyformán jól felaprított zöldtrágyanövények gyorsabban rothadnak. A lekaszált növényeket azonban ne dolgozzuk azonnal a talajba, hanem előbb hagyjuk száradni néhány napig. Ez különösen igaz a nagy levéltömegű fajokra, mivel egyébként a talajban rothadhatnak. A fás szárú zöldtrágya növényeket (pl. napraforgó) viszont egyáltalán nem dolgozzák be, hanem jól felaprítva komposztálják a komposztra. Itt a bomlási folyamat egyszerűen túl hosszadalmas ahhoz, hogy a maradványokat közvetlenül a talajba dolgozzák.

    A zöldtrágyázásnál erre oda kell figyelni

    A növények kiválasztásakor figyelembe kell venni néhány szempontot a vetésforgó vagy a vegyes művelés tekintetében. Például semmi esetre sem szabad ugyanazon a területen egymás után nevelni ugyanazon növénycsalád képviselőit, mert különben bizonyos kórokozók felhalmozódnának a talajban, és veszélyeztetnék a későbbi betakarítást. Tipikus példák a fonálférgek és a gombóc. Továbbá – különösen a hüvelyesekben – a gyökerek kiürülése ön-inkompatibilitáshoz vezet.

    Figyelje meg a vetésforgót

    Emiatt tartsunk három-négy éves művelési szünetet, mielőtt egy bizonyos növénycsalád képviselőjét ismét termesztjük a területen. Konkrétan ez azt jelenti: Ha keresztes virágú zöldségeket, például káposztát, retket vagy retket szeretne termeszteni a veteményesben, nem vethet zöldtrágyaként repcét, olajos retket vagy mustárt. Ha viszont borsót és babot terveznek, csillagfürt, bükköny vagy lóhere nem használható zöldtrágyaként.

    Phacelia a veteményeskerthez

    A Phacélia viszont ideális a kertbe, mivel nem kapcsolódik szorosan egyetlen zöldséghez sem, ezért a kölcsönös kölcsönhatások kizártak. Ugyanez vonatkozik a hajdinára is, amely egy olyan növény, amelyet nem szabad a rebarbarával társítani. A körömvirág, más néven körömvirág segít a gyökérkárosító fonálférgek ellen.

    Hogyan működik a zöldtrágya?

    A zöldtrágya nem annyira tényleges műtrágyázás, mint inkább a talajjavító intézkedés. A betakarított zöldségágyások, de a gyümölcságyak és egyéb kerti területek is többféleképpen hasznosítják a zöldtrágyát. A növényválasztástól és a kívánt haszontól függően ez vethető főkultúraként, köztes növényként vagy alulvetésként, illetve ritkán ültethető.

    Zöldtrágya a zöldséges foltban

    A zöldtrágya különösen hasznos nagy teherbírású zöldségnövények, például paradicsom, paprika, burgonya, articsóka, dinnye stb. termesztése előtt vagy után, mivel ezek a növények a további trágyázás ellenére kimossák a talajt. A talajjavító intézkedések, valamint az ésszerű vetésforgó és vegyes kultúrák lehetővé teszik a talaj gyorsabb helyreállítását és a betakarítási hozamok növekedését.

    Zöldtrágya talajjavításra

    A kedvezőtlen talajviszonyok, így az új fejlesztési területek nehéz építőgépekkel tömörített talaja zöldtrágyával javítható, hiszen a növények gyökereikkel fellazítják a talajt, így megakadályozzák az eliszapolódást. A talajlazításra különösen a facélia (méhlegelő), az őszi repce és a sárga csillagfürt alkalmas. Ugyanakkor ezek a növények rothadó növényi anyaguk miatt növelik az értékes humusztartalmat.

    Zöldtrágya a gyümölcsösben

    A gyümölcsösben vagy a réti gyümölcsösben a virágzó zöldtrágyanövények - alulvetésként vetve - sok rovart vonzanak magukhoz, amelyek viszont átveszik az alma- és körtefák beporzását. Ez is hozzájárul a gazdag gyümölcsterméshez, különösen azért, mert a fák nagy hasznot húznak a további tápanyagokból.

    A zöldtrágya ezeket az előnyöket kínálja a kert számára

    A zöldtrágyának a már említetteken kívül számos pozitív hatása van a kertre. A sűrű növényszőnyeg nemcsak a nem kívánt gyomok növekedését gátolja, hanem megakadályozza a talajeróziót és a tápanyagok kimosását az ugarból. Ez most már nem védtelen a célzott ültetéstől.

    A talaj nitrogénnel való dúsítása

    A hüvelyesek nitrogénnel gazdagítják a talajt

    A zöldtrágya növények nemcsak megkapják a talajban már található tápanyagokat, hanem friss nitrogénnel is gazdagítják. A hüvelyesek a gyökereikben lévő gócbaktériumokat használják fel a nitrogén kiszűrésére a levegőből, majd később, miután beépült a talajba és lebomlott, a következő növényekhez. Így a bükköny, a bab, a borsó és a csillagfürt természetes hosszú távú műtrágyaként szolgál.

    Tömörödött talajok lazítása

    A mélyen gyökerező zöldtrágyanövények - mint a lucerna és az olajretek - az erősen kötött talajt is képesek fellazítani és így elsősorban használhatóvá tenni. Ez a tulajdonság különösen fontos az új fejlesztési területeken, ahol a talaj gyakran nagyon tömör a nehézgépekkel végzett építési tevékenység miatt.

    Dúsítás humuszos anyaggal

    Más fajok - például a téli bükköny vagy a facélia - tökéletesek a kimerült és/vagy homokos talajok humuszos dúsítására és újra termékenyítésére. Ezek a növényfajok sok levél- és viráganyagot fejlesztenek, ami a talajban komposztálódik, és így egészen véletlenül aktiválja a talaj élőlényeit.

    A zöldtrágya előnyei egy pillantással:

    • Ugarak gyors zöldítése
    • A talaj védelme az időjárási hatásoktól és ezáltal az eróziótól
    • a talaj mélylazítása és levegőztetése
    • a talaj szerkezetének javítása
    • A kert talajának dúsítása tápanyagokkal
    • A humuszképződés szempontjából fontos talaj élőlényeinek aktiválása
    • A tápanyagok (főleg a nitrogén) felvétele a levegőből
    • A mélyebb talajrétegekből származó tápanyagok hasznosítása
    • A gyomnövekedés visszaszorítása
    • A levágások értékes talajtakaró anyagot termelnek
    • Rovarlegelő virágzó zöldtrágyanövényekkel
    • egyes takarónövények fonálférgek (orsóférgek) és gombás betegségek ellen védekeznek a talajban

    Az alábbi videóban jól látható, hogyan lehet zöldtrágyával javítani a talajt, és mire kell konkrétan odafigyelni:

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Nyári virágokat is lehet vetni és zöldtrágyaként felhasználni?

    A nyári virágokat természetesen zöldtrágyaként is használhatjuk, főleg, hogy ezzel nem csak a kertünkkel teszünk jót: a virágzó növények számos rovart vonzanak magukhoz, és értékes legelőként szolgálnak méhek, poszméhek, lepkék és egyéb állatok számára. Ez a táplálkozási funkció annál fontosabb, minél később van az év, mivel sok rovar már nem talál elegendő táplálékot a nyári hónapokban. A borágó, a bükköny, a körömvirág, a körömvirág és a napraforgó különösen alkalmas erre a célra.

    A virágzó zöldtrágyának azonban van egy hátránya is: amint beérnek a magok, a következő években mindig színes virágok lesznek a kertben - általában pontosan ott, ahol nem szeretnéd. Emiatt a növényeket időben le kell nyírni, mielőtt a magvak beérnek. Vegye figyelembe a vetésforgót is, ami különösen fontos a veteményeskertben: soha ne ültessen egymás után ugyanarra a helyre az azonos növénycsaládból származó növényeket. Ez elősegíti a betegségeket! Például körömvirág és napraforgó nem termeszthető saláta előtt vagy után.

    Mely zöldtrágyanövények teszik különösen lazává a talajt?

    A takarónövények termesztése a kiválasztott növény típusától függően eltérő hatással van a kert talajára. Az új fejlesztési területeken az építőgépek miatt sajnos jellemző szilárd és kötött talajok pusztán gépi munkával nem lazíthatók. A talajlazításhoz ültessünk mélyen gyökerező növényeket is, mint a keserű csillagfürt (vagy általában csillagfürt), az olajretek vagy a napraforgó – ezek gyökerei a talaj alsó rétegeibe is eljutnak, így biztosítva a jobb szellőzést és áteresztőképességet.

    Mely zöldtrágya növények különösen alkalmasak veteményeskertbe?

    A megfelelő zöldtrágya kiválasztása a veteményeskertbe nem olyan egyszerű, elvégre növényegészségügyi okokból nem szabad egymás után nevelni az azonos családba tartozó növényeket. Ez azonban azt jelenti, hogy az egyébként ajánlott zöldtrágyanövények közül sok kimarad, mert a keresztes virágúak, mint a mustár, a zsázsa vagy a repce nem jönnek ki a káposztanövényekkel és a retekkel – a lúdgyökér lenne a kellemetlen eredmény. Léteznek azonban jól használható zöldtrágyanövények is, amelyek igazi sokoldalúak, és valójában mindig termeszthetők: ezek közé tartozik a Phacélia, de az őszi kalászosok is, mint az őszi árpa vagy az őszi rozs.

    Miért problémás az őszi gabona a veteményeskertben?

    Az őszi kalászosoknak, mint zöldtrágyanövényeknek számos előnye van: a magvak olcsók, gabonafélékként pedig a különféle fajták nem rokonok semmilyen zöldséggel, ezért habozás nélkül vethetők. Az őszi rozsnak és társainak azonban van egy hátránya: nagyon sűrű gyökérrendszert fejlesztenek ki, amelyet csak tavasszal lehet eltávolítani vagy beépíteni, sok erővel és erőfeszítéssel.

    tippeket

    Ha hüvelyeseket, például lóherét vagy csillagfürtöt szeretne zöldtrágyához használni, vetés előtt trágyázza meg a talajt primer kőzetliszttel vagy algamésszel. A természetes anyag elősegíti a gócbaktériumok aktivitását a növények gyökereiben.

Kategória:

Zöldségeskert