Alapvetően a növényi tetvek, különösen a levéltetvek vagy a pikkelyes rovarok által okozott kártevőfertőzés nagyon ritka a metélőhagymán. Ennek ellenére előfordul, hogy ezek a kártevők megkeresik a valóban nem szeretett metélőhagymát – legyen szó azért, mert a többi táplálék nem áll rendelkezésre, vagy a fertőzött növény már előre legyengült.
levéltetvek
A körülbelül két milliméter nagyságú levéltetvek a leggyakoribb kártevők közé tartoznak, szinte minden növényen megtalálhatók. A növény nedvével táplálkoznak, ezért főként a leveleken rohangásznak. A fertőzést általában csak akkor veszik észre, ha az érintett növényt már egy ragacsos réteg borítja – a levéltetvek nagyon cukrosak, ami elsősorban a kormos penészgombát és a hangyákat vonzza. A legjobb, ha kemény sugárral lezuhanyozzuk a fertőzött növényt, így a bosszantó kis lények lemosódnak. Erre a célra a legjobb, ha az edényt műanyag zacskóba csomagoljuk. Ezután a metélőhagymát öntözhetjük hígított csalán alaplével.
Lisztbogarak és lisztbogarak
A lisztbogarak és lisztes poloskák, amelyek szintén a növényi nedvvel táplálkoznak, szintén ragacsos ürüléket hagynak maguk után. Ezek a növényi tetvek nagyon ritkán találhatók meg a metélőhagymán, és általában a zárt snidlinget fertőzik meg. A fertőzést a ragacsos nedvről ismerheti fel, amely - akárcsak a levéltetvek - gyakran fekete bevonattal jelenik meg. A két-öt milliméter közötti kis lények szeretnek egyfajta fehér vattakorong mögé bújni, ami megvédi őket a külső sérülésektől. A fertőzött növényt kemény vízsugárral zuhanyozzuk le, bár a snidlinget valószínűleg mindenképpen radikálisan le kell vágni, ha súlyos a fertőzés. A lisztbogártól nagyon nehéz megszabadulni.
tippek és trükkök
A kártevők fertőzése meglehetősen valószínűtlen, ha a snidlinget a kertben vagy az erkélyen termeszti – különösen a lisztbogarak szinte kizárólag szobanövényeket fertőznek meg. A metélőhagyma levéltetű fertőzése viszont nagyon valószínűtlen, ha más növények is vannak az erkélyen.
IJA