A fák nagyon eltérő megjelenésűek: vannak kis fák, nagy fák, vannak karcsú növekedésűek, vannak gömbölyű vagy rendkívül szétterülő koronával. A jellegzetes megjelenési formákat nagymértékben meghatározza a fa gyökérrendszere. Ez viszont a fa természetes életkörnyezetétől függ. Szív, lapos vagy mély gyökerek: Minden rendszernek megvannak a maga problémái a kerti fákkal kapcsolatban. Olvassa el, mire kell figyelnie a mélyen gyökerező fákon.
A vörösfenyők gyökerei legfeljebb két méter mélyek
Mik azok a mély gyökerezők?
A mélyen gyökerező fák fő gyökeret alkotnak, amely mélyre nő – fafajtól függően akár tíz méterig vagy még tovább. Néhány oldalgyökér elágazik ebből az elsődleges gyökérből, de nem látják el ugyanazt az alapvető táplálkozási funkciót, mint a szív vagy a lapos gyökerek. Más gyökérrendszerekhez képest a mélygyökerűeknek számos előnye van:
- Vízpontok elérése a föld mélyén
- Száraz és hideg helyek megtelepedése lehetséges
- Szélfogó/viharkár elleni védelem a rögzítésnek köszönhetően
- A mély gyökerek nem károsítják az alapokat, utakat és egyéb szerkezeteket
probléma a kertben
De a mély gyökér erős előnye, a karógyökere hátrány is lehet, főleg a kertben. Stabilitásuk miatt a mélyen gyökerező növények gyakran nagyon magasra nőhetnek, elvégre a fa szilárdan horgonyzik a talajban. Jó példa erre néhány 100 méternél magasabb sequoia faj. Sok erdei fa is mélyen gyökerező, és néha eléri a 30 és 40 méter közötti magasságot. De nem csak a hatalmas méret jelenthet gondot a kertben, hanem maga a gyökér is. Ha például mozgatni kell a fát, a több méter mély gyökeret nehéz kiásni, és sok erőfeszítést igényel. Ehelyett gyakran kivágják vagy más módon megsérül, így a fa gyakran elhal utána.
Mélyen gyökerező fák
Jellemzően a mélyen gyökerező fák leginkább a száraz vidékeken vannak otthon, végül is el kell jutniuk a vízrétegekhez, amelyek szintén nagyon mélyek. Egyes fajok azonban csak fiatalon fejlesztenek karógyökeret, csak akkor alakulnak át szívgyökérrendszerré, amikor teljesen kifejlett állapotban vannak.
tiszafa (Taxus baccata)
A kertekben nagyon népszerű tiszafa nemcsak mérgező hatásáról ismert, hanem nagyon mélyen gyökerező. Az akár 20 méter magasra is megnövő tűlevelű fa legalább két méter mélyre nyúló karógyökereket fejleszt, amelyek helytől függően jóval mélyebbre is nyúlhatnak. Idős korban sok finom gyökér nő közvetlenül a felszín alatt.
tölgy (Quercus)
A tölgyfák erős gyökérrendszert fejlesztenek ki, amely körülbelül 30-40 centiméter mélyen behatol a talajba. Ennek ellenére nehéznek tartják őket átültetni, és gyakran meghalnak egy ilyen kísérletben.
Hamu (Fraxinus excelsior)
Bár a kőrisfa akár 40 méter magasra is megnőhet, karógyökere legfeljebb másfél métert ér a talajba. A kőris Németország legmagasabb őshonos fái közé tartozik.
fenyő (pinus)
Akár tíz méteres gyökérmélységével a fenyő a klasszikus mélygyökerező.
vörösfenyő (Larix)
Botanikailag a fenyőfélék családjába tartoznak az akár 50 méter magas vörösfenyők. Karógyökere akár két méter mélyre is megnőhet.
Linden (Tilia)
A hársfák karógyökere is körülbelül két méter mélyre nő.
Sáska / Mock Acacia (Robinia pseudoacacia)
Az eredetileg Észak-Amerikából származó akác akár 40 méter magasra is megnőhet, míg karógyökere három méter mélyre ás a talajrétegeken.
Boróka (Juniperus)
Legyen óvatos a boróka sövény ültetésekor: a Juniperusban akár hat méter mély karógyökerek képződnek, amelyeket nagyon nehéz eltávolítani.
tippeket
Egyes fajok, például a diófa, csak fiatal faként fejlesztenek karógyökeret, hogy később sekély gyökérrendszer alakuljon ki.