Vannak, akiknek terhet jelentenek, amitől az ember a lehető leggyorsabban szeretne megszabadulni, mások, ideértve az igazi természetbarátokat is a kertbarátok között, nagyon szeretnék, ha a békák, gőték és varangyok egyik-másik képviselője lenne. állandó vendégek. Nézésük nem csak nagyon szórakoztató, különösen, ha gyerekek is vannak a telken. Ezek az őshonos kétéltűek még rendkívül hasznosak is, és segítik a természetes, azaz környezetbarát kártevőirtást.

A békák és a varangyok elpusztítják a rovarokat

Varangy a kertemben? Talán néhány olvasó most azt gondolja, hogy csak eltévedt? De egyáltalán nem, épp ellenkezőleg. Talán néhány hónappal ezelőtt teljesen észrevétlenül alakította ki saját személyes élőhelyét az ágyások, sövények és fák között, talán még ott is telelt?

Kétéltűek a kertben? De hogyan?

Teljesen mindegy, hogy varangy, gőte vagy béka: Nem szabad egyszerűen kiengedni őket valahova a szabadba, mert a legtöbb ilyen állat visszajön, ami veszélyes lehet rájuk a forgalmas utakon, utakon. A kétéltűeket és a többi apró állatot viszont ne vigye haza következő erdei sétájára vagy a falusi tavacskája partjáról. A legtöbb faj állománya az elmúlt években nagymértékben lecsökkent, így mára a Vörös Listáján szerepel, és ezért nagyon különleges védelem alatt áll. Egyes állatok, mint például a varangy, rendkívüli helyhűségükről ismertek, így a tartós megvalósítás akár életveszélyes is lehet. Kertjében kiváló jótékony rovarként nagy mennyiségben megeszik a káros rovarokat, például a csigát, de ennek ellenére nagyon veszélyesen él, mivel ezek a varangyok a gyepskígyók, mosómedvék és szürke gémek kedvenc étlapjai közé tartoznak.

Hozzon létre nappali búvóhelyeket és elvonulási helyeket

Nem csak egy teljesen új kerti tó létrehozásáról van szó. A kétéltűek számára kedvező élőhelyekről már gondoskodnak, ha az ingatlanon egy vagy több védett bozótos vagy levélkupac található. Ha szükséges, egy régi, össze nem fűzött kőfal is megteszi, és egy olyan kert a legjobb, amely a lehető legtermészetesebb, és nem csak elegendő táplálékot, de védelmet is nyújt a kétéltűeknek. Ezenkívül az állatok környezetében általában kerülni kell a vegyi rovarirtó és csigairtó szerek, valamint a peszticidek használatát.

A talajszinten lévő medencék vagy tavak életveszélyesek az állatok számára, különösen, ha függőleges falakkal és sekély vízparti szakaszok nélkül épültek. Ezeket a veszélyzónákat saját erőből nem lehet elhagyni, ezért ilyenkor életmentő intézkedésként kilépési segédeszközöket kell felállítani. Ugyanilyen veszélyesek a kétéltűekre a fényaknák, amelyeket gyakran a pince ablakai elé szerelnek fel. Ha az állatok beesnek, általában észrevétlenül kell éhen halniuk, és a kiszáradás következtében belülről teljesen ki kell száradniuk. A védelemhez elegendő, ha a durva fémrácsra egy szoros szemű műanyag hálót feszítenek ki, amely megvédi a békákat, varangyokat, gőtéket az esetleges végzetes leeséstől.

A kertben leggyakoribb kétéltű faj

Németországban régiótól függően sokféle kétéltű fajjal van dolgunk, amelyek néha csak alig észrevehető részletekben térnek el egymástól: A legfontosabb képviselők:

  • Mórbéka: A párzási időszakban a hímek rendkívül kékek; A főként magasabb talajvízszintű területeken vagy lápok peremén élő állatok akár hét centiméteresre is megnőnek.
  • Közönséges béka: Alapszínként zöldesbarna foltok, legfeljebb tizenegy centiméter hosszúságban; világos sötétbarna foltok az alsó oldalon; meglehetősen igénytelenül és szinte minden élőhelyen élnek;
  • Agilis béka: Négy-öt centiméterrel kisebb, mint a közönséges békák, és kevésbé foltos; kedvelt élőhelye a vegyes lombhullató erdők; a felnőtt állatok akár két métert is ugorhatnak;
  • Natterjack varangy: háta jellegzetes sárga vonallal, egérszerű mozgással; testhossza körülbelül nyolc centiméter; az ásatási gödrök és katonai gyakorlóterületek elsősorban élőhelyként szolgálnak;
  • Tarajos gőte: feltűnően csipkézett háti taréj a hímeknél; Színe sötétbarna-fekete (nagyon tiszta sárga-fekete foltok a hason); 16 cm hosszúra nő; Élőhely gyakran erdőben és közterületen egyaránt;
  • Zsinóros gőte: feltűnő farok, hosszú végmenettel; hasa világos, háta barnás; lehetőleg erdőkben él, és a legkisebb víztestekben vándorol ívásra (tócsák és vízzel teli sávok a gödörben); hossza kilenc-tíz centiméter;

Kategória:

Állatok a kertben