Az izsópot magvakkal, dugványokkal vagy osztással szaporítják. A legegyszerűbben magvakkal szaporíthatjuk, amelyeket mindenhol megvásárolhatunk. Ezeket kora tavasszal előrehozzák, vagy közvetlenül a szabadba vetik kicsit később.
Az izsóp magvakkal is szaporítja magát
Az izsóp igénytelen évelő, hajtásai hajlamosak fásodni, így a növény idővel félcserjévé fejlődhet. Az izsóp szereti a sok napsütést és a meleget, de egyébként nem támaszt magas követelményeket sem az elhelyezéssel, sem a gondozással kapcsolatban. Mivel fagyálló, az izsóp a szabadban is telelhet ebben az országban.
Az izsóp szaporítási lehetőségei
Ha már van izsópnövényünk, szedhetünk dugványokat a hajtásairól. Megoszthat egy nagy izsóp növényt. Optimális körülmények között az izsóp szeret önvetéssel szaporodni. Ha az izsóp növénye szélvédett, napfényes gyógynövényágyásban, vízáteresztő, meszes talajon van, hamarosan azt tapasztalja, hogy új, fiatal növények nőnek körülötte.
Így sikerül a vetés
Az izsóp növények jól érzik magukat gyógynövény- vagy zöldségágyásban, ahol az erős illatú gyógynövény vonzza a méheket és elűzi a kártevőket. A vetés egyszerű, különösebb erőfeszítés nélkül:
- előnyben részesítik az ablakpárkányon vagy az üvegházban elhelyezett magvakat március-áprilisban,
- Figyelem: Az izsóp magjainak fényre van szükségük a csírázáshoz, ezért nem takarják be őket talajjal,
- a vetést mérsékelten nedvesen kell tartani,
- A csírázási idő kb 2-3 hét kb.15-20°C hőmérsékleten,
- Májusban ültessük ki a palántákat a szabadba, vagy vessük el közvetlenül a helyszínen.
- a fiatal növények közötti távolságnak körülbelül 25 cm-nek kell lennie.
tippeket
A kifejlett izsóp növények nagyon melegek és gond nélkül tűrik a szárazságot. A fiatal növényeknek kezdetben még egy kis vízre van szükségük, és ha szükséges, az első télen, ha tartós fagy van, téli védelemre.