A portugál babércseresznye (Prunus lusitanica) eredetileg Portugáliából származik, ahogy a neve is sugallja. A legfeljebb hat méter magas cserje vagy fa más mediterrán régiókban is megtalálható, például a Kanári-szigeteken, Spanyolországban, Dél-Franciaországban vagy Marokkóban. A mi szélességi köreinken azonban a meglehetősen fagytűrő cserje ritkán található, és ennek jó oka van.
Az igazi babérfával ellentétben a portugál babércseresznye erősen mérgező
A levelek és a gyümölcsök hidrogén-cianid-vegyületeket tartalmaznak
Más cseresznye babérnövényekhez hasonlóan a portugál babérlevél és a magvak is tartalmaznak cianogén glikozidot prunasin anyaggal. A prunasin erősen mérgező hidrogén-cianidot tartalmaz, amely vízzel és bizonyos enzimekkel kombinálva felszabadul az emésztőrendszerben, és halálos hatásokkal járhat. Bár a szeptemberben érő sötétvörös bogyók húsa nem mérgező, a bennük lévő magvak annál veszélyesebbek.
tippeket
A Német Természetvédelmi Szövetség (NABU) óva int a cseresznyebabér hazai kertekbe történő telepítésétől. A növényt még "ökológiai pestisként" is emlegetik, mert nem szolgálhat táplálékforrásul sem a madaraknak, sem a rovaroknak – az állatok általában nem tudnak mit kezdeni a neofitával -, ráadásul nagyon gyorsan terjed és kiszorítja az őshonos fajokat.