A fekete nadálytő (bot. Solanum nigrum) eredetileg Dél-Európából származik, de mára Európa-szerte és a világ számos más részén megtalálható. A gyógynövényt mérgezőnek tartják az emberekre és az állatokra. A toxicitás azonban ellentmondásos.
A fekete nadálytő bogyók fogyasztása nem javasolt
Mennyire mérgező a fekete nadálytő?
A fekete nadálytő alkaloidokat, tanninokat, szolanint és néhány más anyagot tartalmaz. Más nadálytő növények, például az éretlen paradicsom vagy a burgonya mérgező szolanint tartalmaznak. Az érett paradicsom viszont finom. A fekete nadálytő érett (mag nélkül!) bogyóit is fogyasztják egyes helyeken, de ez nem ajánlott.
A mezőgazdaságban sürgős figyelmeztetés van a fekete nadálytővel kapcsolatban. Ha a szántóföldön a takarmánynövények között növekszik az állattartásnak, a gyümölcs és a gyom a takarmányszilázsba kerülhet, és legrosszabb esetben végzetes hatású lehet. A halál általában légzésbénulás következtében következik be. A mérgezés tünetei közé tartozik az álmosság, a szorongás, a szívelégtelenség és a légszomj.
Hol nő a fekete nadálytő?
A fekete nadálytő szívesen nő parlagon és törmelékhegyeken, de táblaszéleken és útszéleken is. Virágzás után kis fekete terméseket fejleszt. Ezek akkorák, mint a borsó. A bennük lévő magvak évekig életképesek maradnak a talajban.
A lényeg röviden:
- A toxicitás vitatott, de a fogyasztás nem javasolt
- alkaloidokat tartalmaz
- általában mérgezőnek tartják az emberekre és állatokra, különösen éretlen állapotban
- korábban gyógyszerként használták
- halálos túladagolás esetén!
- Mérgezési tünetek: álmosság, vörös fej, szorongás, szívelégtelenség, légszomj, eszméletlenség, legrosszabb esetben légzésbénulásból eredő halál
tippeket
A fekete nadálytő fogyasztása erősen ellenjavallt, házikertbe sem ültethető.