A gyepben lévő gombák általában nem jelentenek komoly veszélyt, de mindenképpen megzavarhatják a gyep megjelenését. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakrabban előforduló gombás betegségeket, amelyek a gyepet érinthetik, és mely ellenintézkedések alkalmasak.

A gombák a nedves pázsiton jelennek meg, különösen ősszel

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. a lényeget röviden
  2. gombafajták
  3. távolítsa el a gombát
  4. gombaölő szerek
  5. A gombák okai
  6. Gombás évszakok
  7. Kerülje el a gondozási hibákat
  8. Gyakran Ismételt Kérdések

    9. a lényeget röviden

    • A kalapgomba többnyire ártalmatlan a gyepre, sőt dekoratív értéke is van; A gombás betegségeket viszont kezelni kell
    • A gombás betegségeknek kedvez az állandó nedvesség, a kevés fény, a rosszul szellőző gyep és a savanyú talaj
    • A gombás megbetegedések megelőzhetők a megfelelő gyepápolással, mint pl. sikálással, csiszolással, rendszeres öntözéssel, műtrágyázással és nyírással
    • Általában nem tanácsos gombaölő szereket használni, mert károsak a saját, valamint a rovarok és háziállatok egészségére

    gombafajták

    Ha a gyepben előforduló gombákról van szó, különbséget tesznek a gombás betegségek és a kalapgombák között. A nyár végén és ősszel a gyepen olykor nagyon hirtelen és kupacokban megjelenő kalapgombák általában teljesen ártalmatlanok a gyepre, míg a gombás betegségek a gyep egész szakaszait elpusztíthatják. A legtöbb esetben azonban a gombás betegségek nem igazán kritikusak, és nem érdemes azonnal harcolni. Sokan hamarosan maguktól eltűnnek az időjárási viszonyok megváltozásával.

    Íme egy rövid áttekintés a pázsiton gyakran előforduló gombás betegségek és kalapgombák válogatásáról:

    gombás betegségek:

    pázsit rozsda piros pont hópenész dollárfolt betegség nyálkás formák
    megjelenési jellemzők Rozsdás megjelenésű, sárgás-narancssárga foltok a fűszálakon, foltos a gyep általános megjelenése Kiszáradtnak tűnő gyepszigetek, vöröses levélvégek Világosszürke vagy világosbarna foltok a gyepen, a levelek összetapadtak a hó olvadása után Kis kiszáradt foltok a gyepen Kicsi, szürkésfehéres, fekete vagy sárga nyálkás lerakódások a gyepen
    Oktatási feltételek/az év mely szakában Nyáron meleg, párás idő Tápanyaghiány, egész évben és különösen nyáron magas páratartalom mellett Párás, mérsékelten hideg idő télen Nyáron tartósan nagyon rövid gyepen Nyáron meleg, párás időben
    ellenintézkedések/megelőzés Száraz időre várva/Rendszeres kaszálás, öntözés és műtrágyázás Trágyázzunk, a fűnyírást ne dobjuk a komposztra Rendszeres levegőztetés sikálással és csiszolással, ősszel műtrágyázás Ritkábban, de bőven öntözzünk, jól szellőztessünk (hámoljunk, homokozzanak), nyár elején műtrágyázzuk káliummal Mivel ártalmatlan, nincs szükség ellenintézkedésekre. Megelőző intézkedésként öblítse le, trágyázza és öntözze rendszeresen
    hamisítványok Köldökzsinór Tintlinge Kopasz Krempling Alkaline rouge
    Néz Kicsi, kerek gombák vékony húsú, barnától fehérig terjedő termőtesttel Kicsi, barna gomba, esernyőszerű, középen süllyesztett, nagyjából lamellás termőtestekkel Fehér gombák, fiatalon makk alakú, később harang alakú termőtestek, kor előrehaladtával feketére színeződnek Barnás-vöröstől sárgáig terjedő gomba közepes méretű lamellás kalappal, viszonylag húsos Világosbarna, néha fehér vagy piros gomba, magas szárú, lapos, púpos esernyőbe süllyesztve
    Ehető? Néhány faj ehető A legtöbb faj ehetetlen Különösen a Schopf-Tintling kiváló, enyhe ízű ehető gomba Nem - mérgező Nem - mérgező
    Boszorkánygyűrűkre való hajlam Főleg a szegfűcsaló nem nem nem Igen

    kitérő

    Boszorkánygyűrűk kalapgombán

    A kalapgombák esetében a pázsit károsodása konkrét esetben fordulhat elő, annak ellenére, hogy növekedési viselkedésük közvetlenül nem érinti a gyepnövényeket: nevezetesen a boszorkánygyűrűk esetében. A boszorkánygyűrű, más néven boszorkánykör, gomba termőtesteinek kör- vagy félkör alakú képződménye. Ez akkor történik, amikor a micélium tápanyaghiány miatt középen minden irányban egyformán gyorsan kinő.

    A boszorkánygyűrű az évek múlásával kitágul, és ha nem tesznek ellenintézkedéseket, a pázsit elszíneződéséhez és száraz károkhoz vezethet. A kalapgombák közül azonban csak mintegy 80 faj hajlamos boszorkánygyűrűket alkotni. A kerti pázsiton előforduló fajok között van például a szegfűfélék, a szikes rózsa vagy a réti gomba.

    A gombák helyes eltávolítása a gyepen

    gombás betegségek

    Sok gombás betegség nem igazán fenyegeti a gyepet, és az időjárás változásával magától elmúlik. Még a meleg és párás szitálás időszakának is vége szakad. Amikor ismét szárazabb lesz, a pázsit rozsda, bőrpír és nyálkás penész általában gyorsan visszatér, és a hópenész is visszaszorul, amint tavasszal újra melegebb és szárazabb lesz.

    A dollárfolt-betegség elleni küzdelem legjobb módja az, ha ritkábban, kiterjedtebben és mélyebben öntözünk. Ily módon a pázsit kellő nedvességgel ellátható, de közben lehetősége van jól kiszáradni.

    Alapvetően a gyep gombás betegségei ellen elsősorban azok megelőzésével lehet védekezni. Ennek legjobb módja a szokásos ápolási intézkedések, amelyek a pázsit rugalmasságát és egészségét tartják. Tehát rendszeresen kell:

    • Levegőztetés súrolással és csiszolással
    • Víz
    • Termékenyít
    • kaszálás

    levegőztetés

    A talajviszonyoktól és a talaj tulajdonságaitól függ, hogy milyen intenzíven és milyen gyakran kell csiszolni vagy csiszolni. Az árnyékos helyen lévő nehéz agyagos talaj természetesen tartósan nedves és savanyú, ami egyrészt kedvező feltételeket teremt a gombáknak és a moháknak, másrészt gyengíti a gyepfüvet és érzékenyebbé teszi a fertőzésekre. Ezekhez az intézkedésekhez a legjobb, ha a pázsit vizuális jeleit használja útmutatóként.

    Víz

    Az öntözés érzékeny kérdés a gomba megelőzése szempontjából. Egyrészt a gyepnek megfelelő vízellátásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges legyen, másrészt, ha túl nedves, gombásodásra is fogékony lesz. Ezért nyáron csak hosszan tartó száraz időszakokban fújja ki, lehetőleg a kora reggeli órákban vagy este, amikor már nincs közvetlenül kitéve a napnak.

    Termékenyít

    A pázsit általános egészségi állapota érdekében tanácsos egyszer tavasszal, majd nyár végén ismét lassan kioldódó műtrágyát adni neki. A hópenészesedés elkerülése érdekében télen fontos, hogy ősszel káliumban gazdag műtrágyát használjunk.

    tippeket

    Gombás megbetegedés idején lehetőség szerint nyírja le a gyep fertőzött területeit, és vágja le utoljára. Ez megakadályozza, hogy a spórák olyan területekre terjedjenek, amelyek még egészségesek. A nyesedéket dobja a háztartási hulladék közé, amíg a gombás betegség el nem múlik.

    sapkás gomba

    Ha fontos számodra a homogén, rendezett pázsit, a túlzottan csírázó gomba természetesen bosszantó. A legtöbb kerti pázsiton előforduló faj kis barna, szürke, fehértől narancssárgáig terjedő gombaként jelenik meg. A süveggombák azonban nem a föld alatti micéliumukkal, termőtestükkel támadják meg a gyepnövényeket, így valójában csak kozmetikai problémát jelentenek.

    A kalapgombáknál gyakran előfordul, hogy egyik napról a másikra hirtelen sok gomba jelenik meg a gyepben, úgymond. Először is, semmi ok az aggodalomra. Csak akkor fordulhat elő elszíneződés és száradási károsodás, ha úgynevezett boszorkánygyűrűket alkotnak.

    A megfelelő ellenintézkedések a következők:

    • Távolítsa el a gombákról az ételalapot
    • Villával tépje fel a micéliumot
    • földcsere

    távolítsa el az élelmiszerforrást

    Ha véglegesen el kívánja távolítani a kalapgombákat, akkor folyamatos vágási és súroló kezelést kell végeznie. Legjobb, ha rendszeresen nyírunk fűgyűjtővel, és csökkentjük a pázsit nádfelületét rácsszerű nyírással. Ez megfosztja a gomba micéliumát a táplálékalaptól. Ezen kívül csiszolással segíti a talaj fellazítását és levegőztetését.

    De vigyázz: a kaszálás önmagában egyáltalán nem segít a kalapgombákon. Ellenkezőleg: csak elősegítik a spórák terjedését, miközben a tényleges gomba, a földalatti micélium sértetlen marad. Ennek az az eredménye, hogy azután egyre több termőtest lövell ki a földből.

    A micélium célzott károsodása

    A gombás területekre nagyon célzottan is rátehet kezet: Fegyverezze fel magát egy ásóvillával, szúrja át többször a talajt a gombás területeken, és kissé emelje meg. Ez felszakíthatja a gomba micéliumát, és elpusztíthatja

    földcsere

    A talajcsere számos gombás betegségben segít

    Egyértelműen lehatárolható gombás területek esetén, főleg boszorkánygyűrűknél a talajcsere is szóba jöhet. Ehhez távolítsa el a talajréteg felső 30 cm-ét, töltse fel friss földdel, és vessen be újra a lehető legjobb minőségű fűmaggal.

    tippeket

    Annak érdekében, hogy a kalapgombák spórái ne terjedjenek feleslegesen, célszerű (a nyesedék háztartási szemétbe dobása mellett) a termőtesteket kaszálás előtt kézzel eltávolítani. Ha ehető fajról van szó, gyűjts össze valamit ebédre is.

    gombaölő szerek

    A legtöbb esetben nem szabad és nem is lehet gombaölő szerekkel dolgozni. A kerti pázsiton előforduló számos gomba ellen semmilyen vegyszer nem megengedett. Ez különösen a kalapgombafajokra vonatkozik. Ettől eltekintve általában nem tanácsos vegyszereket, gyomirtó- és gombaölő szereket használni a kertben előforduló nem kívánt jelenségek leküzdésére. Nemcsak kertje biológiai egyensúlyát borítja fel, hanem a tágabb környezetét is.

    A gomba okai a gyepen

    A pázsiton és az ágyásokon előforduló gombák okai viszonylag sokfélék, és nem korlátozódnak a gombák számára kedvező növekedési feltételekre. Bizonyos helyszíni körülmények és gondozási szokások egyszerűen túlságosan érzékenysé tehetik a gyepet. A gombás megbetegedések és a bosszantó kalapgomba-felhalmozódás fő okai a következők:

    • A pázsit és a levegő tartósan túl nedves
    • Túl kevés fény
    • Matt, gyengén levegőztetett pázsit
    • talajsavasodás

    Túl nedves

    Mint minden növényeken előforduló gombás betegség esetében, a túl párás körülmények a döntő okai a gombák megjelenésének a gyepen. Ha tartósan túl nedves, a gombák különösen jól érzik magukat rajta. Mindenekelőtt a nyári meleg, párás fázisok, pangó levegővel felelősek egyes gombás betegségekért. A hosszan tartó, 20-30°C-os hőmérséklet és az állandó, szitáló vagy csapadékos téli időjárás optimális feltételeket teremt a különféle gombás betegségek számára.

    A sapkás gombák is szeretik a nedveset. A gombásodás veszélye különösen nagy a fák alatt, amelyekkel sok faj mikorrhiás szimbiózist alkot, és amelyek alatt a nedvesség tovább tart.

    Túl kevés fény

    A fényhiány nem feltétlenül segíti elő a gombák terjedését, de gyengíti a gyepet, és ezáltal növeli a gombaérzékenységét. Magas, sűrű koronájú fák alatt a pázsitfüvek nem tudnak erős gyepet képezni, és porózussá és átjárhatóvá válnak az olyan zavarok rettegett kombinációival szemben, mint a gombák és a moha, a gombák és a gyomok.

    Matt gyep

    Scarifying hajlamosít gombás betegségekre

    Ha sűrű nádtető alakult ki az éveken át tartó elhanyagolt gondozás során rendszeres súrolás, öntözés, nyírás és műtrágyázás nélkül, a pázsit már nem tud lélegezni, így gyengébb és kevésbé versenyképes. Másrészt a gyepszelet ideális táptalajt képez a gombák számára. A gombák elleni védekezésben és már meglévő gombás fertőzés esetén is segítségünkre lehet a rácsszerű hegesztés, mellyel kifésüljük a gyepszeletet.

    talajsavasodás

    Ha a megfelelő szellőztetéssel, öntözéssel és trágyázással járó jó pázsitápolás ellenére sok gomba kitör a talajból, ennek oka lehet a talaj elsavasodása. Egy egyszerű talajvizsgálattal ellenőrizze, hogy a pH-érték az 5,8-as alsó határ alatt van-e. Ha ez a helyzet, az értéket mésszel ellensúlyozza a csomagolási utasítások szerint.

    Az év mely időszakaiban jelennek meg a gombák a gyepen?

    A gombát elsősorban az őszhez kötik. Ez az asszociáció azonban elsősorban az ehető gombák világára vonatkozik. De ha a pázsit gombás betegségeiről beszélünk, a nyár a fontosabb évszak. Ennek az az oka, hogy sok gyakori gombás gyepbetegség meleg, párás körülmények között alakul ki. A kevésbé tekinthető betegségnek számító, de a gyep megjelenését zavaró gombák – mindenekelőtt a kalapgombák – elsősorban ősszel jelennek meg. Az izolált gombás betegségek viszont csak télen fordulnak elő, még zárt hótakaró alatt is.

    Kerülje el a gondozási hibákat

    túl sok vizet

    A rendszeres öntözés tökéletesen megfelelő ápolási intézkedés az egészséges, ápolt pázsithoz. De túlzásba vinni sem szabad. Ha a pázsit nem szárad ki a szemcseszórás között, akkor a pázsit rozsda és vörös foltok könnyen előfordulhatnak, különösen 20-as hőmérsékleten. Ezért csak hosszan tartó száraz időszakban öntözze a pázsitot, és lehetőleg a kora reggeli órákban, amikor a nap még nem perzseli a füvet, de az első lágy sugarai finoman kiszáríthatják.

    túl sok vagy rossz talajtakarás

    Elvileg a gyep talajtakarása erősen ajánlott. Ha gyakran nyír, és otthagyja a nyesedéket, az összes tápanyag a gyep talajában marad, és újra felhasználható. Így kevesebb kiegészítő műtrágyát kell adagolnia. A talajban élő mikroorganizmusok aktivitása is serkentődik, a gyep tömörödik, így a tipikus kombinációk, mint a gomba plusz moha és gomba plusz gyomok esélytelenebbé válnak.

    Tanulmányok kimutatták, hogy a talajtakaró nyírás jelentősen erősebbé és létfontosságúvá teszi a pázsitot, mint a hagyományos fűnyírás (ahol a fűnyíró fűgyűjtőjében gyűjtik össze a levágott szálakat).

    Ahhoz azonban, hogy a mulcs kaszálás előnyei érvényesüljenek, a módszert helyesen kell alkalmazni. Ez azt jelenti: Rendszeresen és rövid időközönként kell kaszálnia (lehetőleg hetente a tenyészidőszakban). Nyíráskor a gyepnek a lehető legszárazabbnak kell lennie, és mentesnek kell lennie más szerves anyagoktól, például lehullott levelektől. A túl hosszú vagy a levelekkel összetapadt nyesedék szintén eltömítheti a gyepet, és fény- és levegőhiányhoz vezethet. Ez viszont gyengíti a gyepet és növeli a fertőzés kockázatát.

    túltermékenyítés

    A gombás betegségeknek jobban ellenálló erős gyephez rendszeres műtrágyázás javasolt. De a műtrágyázásnál is lehet túl jót érteni – a műtrágyázásnál egyébként is mindig érvényes a szabály: a kevesebb több. Mindenekelőtt, ha túl sok nitrogént műtrágyázunk ősszel, az gyorsan hópenészhez vezethet télen. A hosszú távú trágyázás kétszer ideális egy gyepterületre, egyszer tavasszal és egyszer ősszel. Ősszel érdemes káliumban gazdag készítményt használni.

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Melyik gomba ehető a gyepen?

    A szegfűcsaló (Marasmius oreades) ehető

    A pázsitban leggyakrabban előforduló kalapgombák közül csak néhány faj, a scam, ehető. Ráadásul a legtöbbjük csekély mérete miatt nem nagyon alkalmas valamirevaló, tartalmas gombaraguhoz. Az igazi fokhagymás csalást azonban gyakran használják fűszergombának, különösen Franciaországban, például szárított formában. A csípős-édes ízű szegfűszeg is fogyasztható, ami a legjobban ellensúlyozza a pázsit káros hatásait. Különösen jó például gombalevesekbe.

    A Tintlinge szintén kiváló ehető gomba, és méretüknél fogva anyagban is gazdagabb. Nyersen, salátákba vagy serpenyőbe sülve fogyasztva remekül fogyaszthatók. Azonban érdemes időben betakarítani őket, mielőtt a kalap kinyílik, és a névadó fekete tintafolyadékot választja ki az önemésztés érdekében.

    Ha szerencséd van, az ehető gombák királyai, a réti gombák is megtelepedhetnek a kerti pázsiton. Használhatóságuk sokoldalúsága nem szorul további magyarázatra. Mindazonáltal nagy körültekintésre van szükség, mert fennáll az összetéveszthetőség kismértékű veszélye a rendkívül mérgező kalapgombával.

    Mely gombák mérgezőek a gyepen?

    A kalapgomba esetében általános különbséget tesznek ehető, nem ehető és mérgező fajok között. Mindezen kategóriák képviselői is vannak a kerti pázsitokon gyakoribb fajok között. Mérgezőek a Kahle Kremplingről és az Alkaline Rötlingről.

    A Kahle Krempling többek között hemolizineket és hemagglutinint tartalmaz, amelyek súlyos, potenciálisan végzetes gyomor-bélrendszeri gyulladáshoz vezethetnek. Az intenzív melegítés azonban elpusztítja a méreganyagokat. A toxinok mellett a Kahle Krempling egy veszélyes allergént is tartalmaz, amely antitestek képződéséhez vezethet, ami halálos is lehet.

    A lúgos rozsda is mérgező, de jellegzetes ammóniaillata nem éppen kóstolgatja.

    Akinek kertjében bizonyos lombhullató fák, például tölgyek, bükkök, gesztenyék, nyírfák vagy mogyorók nőnek, megtelepedhet a halottsüveg is, amely mikorrhiás szimbiózisba lép ezekkel a fákkal. A legtöbb ember tudja, hogy ez a gomba az egyik legmérgezőbb faj. A pulpában található amatoxinok és phallotoxinok már kis adagokban is májelégtelenséghez és halálhoz vezethetnek. Még a melegítés sem pusztítja el a méreganyagokat.

    A halottsapkás gomba legfontosabb megkülönböztető jegyei a hasonló megjelenésű, de nagyon ehető réti gombától egyrészt a lamellák: ezek a halottsapkás gombánál tiszta fehértől zöldesig, a réti gombánál fehér-rózsaszínűek, később barna, végül fekete. A halottsapkás gomba szárgumóját viszont a réti gombával ellentétben vékony, enyhén zöldes színű bőrhüvely veszi körül.

    Vannak házi gyógymódok a pázsitgombák ellen?

    Az otthoni gyógymódok használata a kertben általában nem különösebben tanácsos. A háztartásban használt számos gyógymódnak gyakran több ökológiailag problémás mellékhatása van, mint a kertben előforduló nemkívánatos jelenségek ártalomcsökkentő hatása. A gombák ellen semmilyen speciális házi gyógymód nem bizonyult hatékonynak.

Kategória:

Kerttervezés