A humusz - mint azt minden amatőr kertész tudja - rendkívül értékes dolog a kertben. Hogy pontosan miről van szó, arra azonban sok hozzáértő növényszakértő nem tud igazán választ adni. A következőkben alaposan megnézzük, miből készül a humusz, hogyan képződik és mire képes a kertben.

A humusz alapvetően rothadt szerves anyag

Tartalomjegyzék

Mutasd az összeset
  1. a lényeget röviden
  2. A humusz definíciója
  3. Hogyan keletkezik a humusz?
  4. Miből készül a humusz?
  5. Hummusz jelentése
  6. humusz használata
  7. Mikor népszerűsítsük a humuszt?
  8. Gyakran Ismételt Kérdések

    9. a lényeget röviden

    • A humusz lebomlott szerves anyag
    • A talaj humusztartalma 1-15%
    • A humusz nagyon tápláló, és többek között foszfort, nitrogént és ként is tartalmaz

    Mi is pontosan a hummusz?

    A humusz meghatározása első pillantásra nem nehéz: tulajdonképpen csak a földben lévő szerves anyagok lebomlott részét írja le, vagy azt, ami bomlás alatt áll. Párja, vagy inkább előstádiuma a törmelék - a fel nem bomlott rész. Az élő szervezetek alkotják az ásványi talaj többi részét - a biomasszát.

    Ha azonban figyelembe vesszük a szerves anyagok bomlási folyamatát, az kezd bonyolulttá válni. Mert lebeg a határ a lebomlott és a le nem bomlott anyag között. Ez pedig főleg azért van így, mert a bomlási folyamat több szakaszon megy keresztül, és az anyag pontos "elhalálozási idejét" nem lehet pontosan meghatározni.

    A bomlás során két különböző típusú humusz keletkezik - tápanyag és állandó humusz. Az ilyen típusú humuszok perzisztenciájukban különböznek egymástól, amelyet összetevőik lebonthatósága határoz meg. A tápanyag humusz fele gyorsan lebomló szénhidrátokból, másik fele ligninből áll. A permanens humusz viszont - amely alapvetően csak a bomlás későbbi szakaszát jelenti - stabil szerves anyagként több ezer évig is fennmaradhat.

    kitérő

    humusz aránya a talajban

    A humuszszázalék általában meglehetősen alacsony tartományban van. Egy átlagos közép-európai talaj (azaz iszapostól a homokosig vagy agyagos vályogig terjedő talaj) csak 1-15%-ot tartalmaz. Kivételt képez a tőzegtalaj (legalább 30 centiméter tőzegtartalmú talaj), ahol a humusztartalom 80% körül is lehet. A humusz nagy része a termőtalajban található.

    Íme a németországi talaj humusztartalmának áttekintése a valós átlagértékek szemléltetésére. Ez a Szövetségi Geotudományi és Természeti Erőforrások Intézete által a „Szervesanyag-tartalom Németország felső talajában” projekt részeként végzett vizsgálat eredménye. 1985 és 2005 között mintegy 9000 talajprofil adatot értékeltek ki Németországban a három leggyakoribb földhasználati típusból – szántóföldi gazdálkodásból, erdőgazdálkodásból és gyepből.

    termőföld erdészet/erdészet gyep
    humusztartalom 1-4% 2-8% 4-15%

    Hogyan keletkezik a humusz?

    Tehát a humusz szerves anyagból képződik a talajban – mi is ez pontosan? Mindenekelőtt természetesen a már nem élő növények és növényrészek, például az elhalt fa, lehullott levelek vagy gyökérmaradványok. De részét képezik az állatoktól származó örökségek is, mint például a bőrtakarók, sörték vagy ürülékek.

    A bomlás során a szerves anyag több szakaszon megy keresztül, amelyek során különféle biokémiai reakciók és mechanikai folyamatok mennek végbe. Ezek a szakaszok a következők:

    1. előzetes fázis

    A bomlás kezdeti fázisában csak a szervezet saját anyagai lépnek reakcióba egymással, például oxidáció vagy hidrolízis formájában. A sejtszerkezet érintetlen marad, ami azt jelenti, hogy a külső forma megmarad.

    2. Kezdeti fázis

    A kezdeti fázisban az egyéb biokémiai reakciók mellett mechanikai kioldódások is előfordulnak, például aminosavak és egyéb savak. A folyamat során felszabaduló anyagok nagyszámú mikroorganizmust vonzanak, amelyek táplálkoznak velük.

    3. Zúzás fázis

    A férgek és más rovarok lebontják a szerves anyagot

    Az aprítási fázisban az anyag - nem csoda - jelentősen felaprított. Mégpedig az úgynevezett makrofaunától, azaz a férgektől, pókoktól, rovaroktól és csigáktól. Megeszik az anyag egy részét, más módon választják ki és dolgozzák be a talajba.

    4. Szétszerelési és átalakítási szakasz

    Végül a fragmenseket enzimek hasítják fel. Végül szervetlen anyagok, például víz vagy nitrogén-dioxid is képződnek. Ez a folyamat végső soron ásványi és rosszul lebomló anyagokat, például lignint termel, amelyet elsősorban a gombák bomlanak le és alakítanak át. Ezt az úgynevezett mineralizációt (azaz kvázi szárazföldi) agyag-humusz komplexnek is nevezik, vagyis szerves és szervetlen töredékek kombinációjaként. A humuszanyagok mindenekelőtt az agyagásványokkal alkotnak kapcsolatot, biztosítják a humusz értékes morzsolódását, ami biztosítja annak talajstrukturáló, víz- és tápanyagmegtartó tulajdonságait.

    Miből készül a humusz?

    Erre általánosságban nem lehet válaszolni. Ugyanis a humuszra bomló szerves anyag összetétele mindig más - attól függően, hogy mely növény- és állatfajták hagyatéka helyben összeér. (és a korukat is!)

    A humusz típusát elsősorban a nitrogén-szén arányban mérik. A nitrogén az értékes növekedésserkentő komponens. Ezenkívül a humusz foszfort és ként is tartalmaz, amelyek szintén fontos anyagok, amelyek elősegítik a növények növekedését.

    Hummusz jelentése

    A hummusz sok értékes tápanyagot tartalmaz

    A humusznak mindenekelőtt vízháztartás-szabályozó, szerkezetformáló és termékenységet elősegítő jelentősége van a talaj számára. Mindenekelőtt a benne lévő anyagok, a nitrogén, a kén és a foszfor nélkülözhetetlenek a növények növekedéséhez. Ezenkívül a humusz morzsalékos konzisztenciája szivacsos szerkezetként hat, amely hatékonyan segíti a talajt a vízhiány és felesleg megbirkózásában. Ennek eredményeként a talajvíz hosszabb ideig elérhető a növény- és állatvilág számára, és hatékonyan elhárítható az árvíz.

    Porózus szerkezete a humuszt hatékony szűrővé is teszi a szennyező anyagok, például a növényvédőszer-maradványok számára.

    Ezenkívül a humusz képes megkötni a CO2-t - több ezer évig.

    Mire használják a humuszt?

    A humuszt általában a kerti talaj tápanyagokkal való dúsítására, a víz tárolására vagy a kiszáradás megelőzésére, valamint a talaj védelmére használják. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a talaj fontos élőlényei, különösen a mikrofauna különösen jól érzik magukat a talajtakaró védőrétege alatt, és szorgalmasan segítik a humusz felhalmozódását.

    A humusz előmozdításakor a kerti talajban vegye figyelembe a következőket:

    • tél előtt vigyen fel komposztot vagy mulcsot (239,00 €), hogy megvédje magát a hidegtől, majd tavasszal először távolítsa el a réteget, hogy a nap és a hő elérje a talajt
    • különösen sötét komposztanyag kedvez a talaj tavaszi felmelegedésének
    • humuszdúsításra érdemesebb saját komposztot használni, melynek alapanyagait kontrollálhatjuk. A komposztáló üzemekből vagy a hagyományos mezőgazdaságból származó humuszos talaj gyakrabban szennyeződik vegyi szennyező anyagokkal, gyantákkal, gombákkal és gyommagvakkal. Ha saját maga készíti el a komposztot és így a humuszát, és következetesen kertészkedik vegyi növényvédő szerek használata nélkül, akkor a legjobb "bio humuszt" kapja.
    • a tavaszi (főleg csalánból származó) nitrogéntartalmú növényi trágyával történő kiegészítő beoltás még hatékonyabbá teszi a talajtakaró kijuttatását. Mindenekelőtt a növények kezdeti növekedési ütemét veti el
    • Vigyen fel elég vastag talajtakaró réteget, hogy megakadályozza a gyomok behatolását a területre.

    A talajtakaró véd a gyomok és a kiszáradás ellen

    A tápanyagon és az állandó humuszon kívül sok más különbség is van a humuszkozmoszban. Különbséget kell tenni mindenekelőtt a kiindulási anyagok összetétele és a keletkező hatások között. A különböző növények és állati maradványok különböző anyagokat tartalmaznak, amelyek ennek megfelelően hatnak a talajra.

    Ha saját maga szeretne humuszt készíteni, ennek legjobb módja a kerti komposztálás és a komposzt talaj bedolgozása a talajba, ahol a helyi talajfauna és ásványi anyagok segítségével humusz fejlődhet ki. Már az egyszerű mulcsozás is tápláló humuszréteget hoz létre a termőtalajban. Attól függően, hogy milyen kiindulási anyagokból készül a komposzt, másfajta humusz képződik. A levelek az egyik legfontosabb talajtakaró anyag, mert a természetben is jelentősen hozzájárulnak a humuszképződéshez. Ezzel kapcsolatban alapvetően a következők állapíthatók meg:

    • Gyümölcsfa- vagy bükklevelek, valamint fűnyírás és egyéb nitrogéntartalmú anyagok (pl. trágya): tápanyagot igénylő növényekhez, különösen zöldségekhez
    • Tölgy levelek kéreggel és favágással együtt: talajtakaráshoz savkedvelő növények, például rododendronok vagy bogyós bokrok alatt
    • Dió-, platán- vagy gesztenyelevél: sok tannint tartalmaz, nehezen bomlik le, ezért talajtakarásra vagy humusztermelésre alkalmatlan

    A pázsit esetében a saját fűnyírással végzett mulcsozás a természetes humusz helyben történő előállításának megfelelő eszköze. Tanulmányok kimutatták, hogy a talajtakaró fűnyíróval rendszeresen nyírt pázsit robusztusabb gyepet hoz létre, és jobban ellenáll a versengő növényekkel és fűbetegségekkel szemben.

    tippeket

    Ha mulcsozni szeretnénk a humusz felhalmozódása érdekében, érdemes a mulcsanyagot jól felaprítani a kiszórás előtt - például aprítógéppel, vagy közvetlenül a gyepre mulcsozó fűnyíróval. Ezzel elősegíted a bomlás szakaszait, valamint a mikroorganizmusok és enzimek munkáját. Kerti talaja gyorsabban profitál a keletkező humusz tápláló, szerkezetteremtő és vízháztartást szabályozó hatásából.

    Mikor van értelme a humuszpromóciónak?

    Mindig van értelme a kerti talaj humusztartalmának elősegítése. Mindenekelőtt persze, ha olyan veteményeskertet művel, amelyből nagy termés várható. Nem hiába emlegetik a „kertész fekete aranyának” is azt a komposztot, amelyet kertje talajának humifikációja érdekében előállít és szór. Általánosságban elmondható, hogy a 4%-nál kisebb humusztartalom alacsonynak tekinthető – a borult és kilúgozott szántóföldek általában sokkal alacsonyabbak. Kerti talajának lehetőleg 4% feletti humusztartalma legyen, attól függően, hogy milyen magas vagy alacsony a sűrűsége.

    Ha nem biztos abban, hogy a kerti talajnak mennyire van szüksége állandó termékenységnövelésre, akkor kifejezetten tesztelheti a talaj humusztartalmát. Ehhez azonban bizonyos mennyiségű felszerelésre van szükség, amint azt a következő videó is mutatja:

    Youtube

    Gyakran Ismételt Kérdések

    Mi a különbség a humusz és a komposzt között?

    A megkülönböztetés tulajdonképpen csak a létrehozásának ösztönzésében rejlik: a humusznál a természet, a komposztnál az ember kezdeményezi. Az ember a természetes talajtól elkülönítve helyezi el komposztkupacját (pl. komposztkamrába vagy egyszerű felhalmozásra), kifejezetten kerti talajának javítására, és számít a mikroorganizmusok segítségére. A humusz ezzel szemben a természet tiszta alkotása, és természetes módon képez vegyületeket ásványi anyagokkal és helyi mikroorganizmusokkal. Ha a komposztot bedolgozzuk a kerti talajba, az fokozatosan valódi humuszsá válik.

    Hogyan készíts magadnak humuszt

    Alapvetően erre már az előző kérdéssel válaszoltunk: A megfelelő humusz csak a talajban található helyi ásványi anyagok és mikroorganizmusok természetes bomlásával jön létre. Csak úgy tudod magad "készíteni" humuszt, ha a természetes talajt adod erre a feladatra. Ha már van már lebomlott komposztja, és bedolgozza a talajba, akkor igazi humuszt ott kap, ahol akar: a zöldség- és virágágyásokban vagy a gyepben.

    Honnan szerzel humuszos kerti talajt nagyobb mennyiségben?

    A kertbe nagy mennyiségű komposztot termelhet hulladékkezelő cégekben, vagy külön humuszos és talajnövényeket. Az értékes, tápanyagban gazdag és szerkezetformáló talajt általában komposzttalajként, és nem humuszosként értékesítik, mert szigorúan véve csak akkor lehet humuszról beszélni, ha az hosszú ideig a természetes talajban marad és tovább bomlik. helyileg. A humuszos és talajmunkás komposztot általában 5-10 euró köbméterenkénti (nem tömeg) áron lehet felvenni. Egyedi kiszállítás esetén gyakran tisztességes szállítási díjat kell fizetni.

    Hol olcsó a humuszos talaj?

    A nagy vaskereskedések, mint például az Obi vagy a Hornbach, nagyon kedvező áron kínálnak humusztartalmú komposztföldet. De ne hagyd, hogy az alacsony ár csábítson. Mert és gyakran az ajánlatok komposztáló üzemekből származó ipari humusz, amely nem elhanyagolható mértékben szennyezett vegyi növényvédőszer-maradványokkal, gyommagvakkal, gombaspórákkal, sőt műanyaggal és kis mennyiségű nehézfémekkel, amelyek nem megfelelően feltöltött biotárolókból származnak. Teljesen ingyen és gondos kerti hulladékkezelés mellett szennyezőanyag-mentesen is hozzájuthat humuszához, ha saját maga komposztálja - az ár itt csak türelem.

    Honnan ismeri fel a jó humuszt?

    A jó humusz és a kevésbé jó humusz megkülönböztetéséhez egyszerűen érzékszervi vizsgálatokat végezhet. Bízzon az orrában, a kezében és a szemében. Az értékes humusz kiegyensúlyozott, omlós és egyenletesen nedves, kellemesen fás és gombás illatú, tiszta, sötét színű. A vasboltokból származó, műanyag csomagolású, olcsó "ipari" humuszban gyakran magas a víz, sőt túl magas a tápanyagtartalma is. A magas víztartalommal persze több pénzt lehet keresni, főleg, hogy a komposztcsomagokat tömegre adják.

    Alkalmas-e a hummus termesztésre?

    Egyértelműen. A virágföld fontos alkotóeleme a humusz, mert csodálatosan omlós, levegős szerkezetű, sok vizet képes tárolni, ami ideális a fiatal gyökerek fejlődéséhez. Könnyen előállíthat virágföldet saját maga is, ha jól beérett komposztot, azaz előkészületben humuszt kever homokkal.

Kategória:

Gondozási tippek