Az ananász, az eper, a csemegeszőlő, a görögdinnye és a citrusfélék mellett a gránátalma az úgynevezett nem klimaxos gyümölcsök közé tartozik, amelyek a leszedés után már nem érnek be. Bár a gránátalmát éretten árulják, minőségromlás nélkül hosszú ideig eltartható.

Utóérő és nem utóérő gyümölcsök

A nem utóérő (vagy nem klimaxos) gyümölcsök a betakarítás utáni légzési viselkedésükben különböznek az utóérő (klimakterikus) gyümölcsöktől:

  • a nem klimaxos gyümölcsök ekkor csak kevés szén-dioxidot bocsátanak ki,
  • megnövekszik a szén-dioxid felszabadulása a klimatikus termésekből.

Ezért azokat a gyümölcsöket, amelyek a szedés után már nem érnek be, teljesen érett állapotban kell betakarítani.

Teljesen érett állapotban is tárolható

A klimaxos terméseknek csak egy bizonyos minimális érettségre van szükségük ahhoz, hogy leszedni lehessenek, majd a tárolás során elérjék teljes érettségüket. A később nem érő gyümölcsöket viszont azonnali fogyasztásra szánják, teljes érettségük miatt nem tárolhatók sokáig. A gránátalma védő héjának köszönhetően kivétel.

Védelem a tanninban gazdag bőr ellen

A feszes, bőrszerű külső héj optimálisan védi a gránátalma belsejében lévő ehető magvakat minden külső hatástól. A robusztus héj biztosítja, hogy a gránátalma könnyen szállítható a termő országokból Németországba, és néhány hónapig tárolható legyen anélkül, hogy elveszítené frissességét és ízét.

A tárolás során a gránátalma héja kiszárad és egyre feszesebb lesz, de az alatta lévő hús friss és lédús marad. A gránátalma belsejében a világos- vagy sötétvörös lével dúsan bevont magokat a világos, puha belső falak ráadásul védik a kiszáradástól.

tippek és trükkök

Gyakran olvassuk, hogy a származási országokban a személyes használatra szánt terméseket addig hagyják a fán, amíg ki nem nyílik a héja. Az ilyen túlérett gránátalma íze a legjobb.

n/A

Kategória: