Körülbelül 600 évvel ezelőttig - tehát Európa mély középkorában - a német táj nagyrészt erdőkből, hordalékerdőkből és nedves rétekből állt. Ezeket a természetes biotópokat végül az egyre növekvő népesség szorította ki, mert szántó- és legelőre volt szükségük az élelem biztosításához. A nagyon fajgazdag nedves rétek még ma is fokozottan veszélyeztetettek, mivel a folyók kiegyenesedésének, valamint a lecsapolásnak, szántó- és legelőterületté alakításnak esnek áldozatul.
Mi az a nedves rét?
A nedves rétek főként patakok vagy folyók környékén, tavakon és mélyedésekben találhatók, ahol az altalaj nedves vagy nedves – ezeknek a nagyon fajgazdag biotópoknak a talaja alkalmankénti áradásokhoz van hozzászokva. A középkortól kezdve mezőgazdasági használat során, kaszáló és legelőként hozták létre, és ma is gondoskodó emberi kézre van szükségük. Ellenkező esetben ezt a lágyszárú növényekkel benőtt rétet gyorsan benépesítenék a magas évelők és bokrok, és gyorsan ártéri erdővé válnának. A mezőgazdaságban a nedves réteket elsősorban szénatermesztésre használják, de legeltetésre inkább alkalmatlanok stb. Szinonimájaként mocsárrétnek is nevezik őket, bár ezek növényzete néha nagyon eltérő lehet - a talaj nedvességtartalmától függően.
Tipikus nedves réti növények
A talaj összetételétől és a keletkező növényzettől függően a nedves rétek három különböző típusát különböztetjük meg:
1. Marsh Marigold Meadows
Az élénksárgán virágzó mocsári körömvirág mindenekelőtt tápanyagban gazdag talajon terem, amely nyáron az alacsonyabb talajvízszint miatt ki is száradhat. A mocsári körömvirág (Caltha palustris) mellett a növények, mint pl
- Glóbuszvirág (Trollius europaeus)
- Nagy égő (Sanguisorba officinalis)
- Réti keserűtorma (Cardamine pratensis)
- Kakukkkampó (Lychnis flos-cuculi)
- és a széleslevelű orchidea (Dactylorhiza majalis), őshonos orchideafaj.
Ha ezt a fajta nedves rétet mezőgazdasági célra használják, akkor rendszeresen kaszálni és trágyázni kell.
2. Lápfüves rétek
A tápanyagban gazdag talajon virágzó, zömében dúsan virágzó mocsári körömvirágrétekkel ellentétben a tipikus lila lápfüves rétek főleg a meglehetősen tápanyagszegény, időszakosan nedves talajokon találhatók. Lehetséges helyszínek lecsapolt lápok. A növényzet erős, különböző típusú moor fűvel és virágokkal
- Tejút tárnics (Gentiana asclepiadea)
- Bloodroot (Potentilla erecta)
- Szibériai írisz (Iris sibirica)
- vagy ördögcsíp (Succisa pratensis)
dombornyomott. A lápfüves réteket lehetőleg ne trágyázzuk, különben az erre a típusra jellemző növények elsorvadnak.
3. Égő ernyős rétek
Németországban ez a fajta nedves rét főként a nagy Elba, Havel és Odera folyók völgyeiben található. A tipikus növényzet a következőkből áll
- Mocsári ernyő (Cnidium dubium)
- Réti siló (Silaum silaus)
- Isten kegyelme gyógynövénye (Gratiola officinalis)
- vagy a mocsári bükköny (Lathyrus palustris)
megjelölt. A Brenndoldenwiesen folyóvölgyi rétekként is ismert, és el kell viselniük a váltakozó áradásokat és a kiszáradást.
Hozzon létre egy nedves rétet
Természetesen saját maga is létrehozhat nedves rétet. A természetesen nedves hely ideális egy ilyen projekthez, de ez általában vízelvezető. Normálisan száraz kerti talajon viszont a következőképpen kell eljárni:
- Először távolítsa el a talaj felső rétegét a rövidre ültetéssel együtt.
- Áss egy sekély mélyedést, vagy válassz egy helyet a mártásban.
- Ezt a mélyedést vályoggal vagy agyaggal, majd - a rét típusától függően - tápanyagban gazdag talajjal vagy talaj-homok keverékkel töltsük fel.
- Vizes rétekre speciális magkeveréket alkalmazzon.
tippek és trükkök
A nedves réteket rendszeresen - legalább évente kétszer - kaszálni kell, hogy a biodiverzitás megmaradjon, és a terület ne növekszik be. A kaszálás különösen fontos kora ősszel.