Az ibolya (lat. Viola) az ibolyafélék családjának (lat. Violaceae) egyetlen faja, amely a mérsékelt égövi vidékeken is előfordul. A nemzetség mintegy 500 fajt foglal magában, amelyek közül a kerti árvácska és a szarvas ibolya a legnépszerűbb.
Az árvácska és a szarvas ibolya a két legnépszerűbb ibolyafajta
Az ibolya egy évelő gyógynövény, felszálló szárral, fogazott levelekkel és virágokkal, amelyek általában sokszínűek, és később kapszulákká fejlődnek. A viola szirmai ehetőek. Az ibolyát már a 16. században említik a füveskönyvek, mint vízhajtót vagy pl. B. bőrbetegségekre ajánlott. A 20. század elejéig kínálták a patikákban.
A kertekben és erkélynövényként leggyakrabban előforduló viola fajok közül kettő a kerti árvácska és a szarvas ibolya. A kerti árvácska a különböző brácsafajták nagyvirágú változata, mint pl B. Vadárvácska (Viola tricolor), altáji árvácska (Viola altaica), sárga ibolya (Viola lutea). A hatalmas fajtaválaszték mellett nem könnyű a döntés:
- klasszikus fehér, sárga vagy lila színben,
- egzotikus éjkékben, borvörösben vagy élénk narancsban,
- finom világos rózsaszín vagy kék,
- foltos, csíkos, foltos, szegélyezett, kitöltött,
- fekete szemmel vagy anélkül a közepén.
A kerti árvácska és a szarvas ibolya más
A legszembetűnőbb a méretbeli különbség. Míg a kerti árvácska kinyílt virágainak átmérője körülbelül 5 cm, addig a szarvlila virágai sokkal finomabbak, legfeljebb 3,5 cm-esek. A virágok öt szirmból állnak, az árvácskáknál négy szirom felfelé és egy lefelé, a szarvas ibolyánál pedig három szirm felfelé, kettő pedig lefelé.
A szarvas ibolya többnyire évelő növények. A kerti árvácska általában kétéves, és virágzás után elpusztul. Előtte a megfelelő helyen vethetik ki magukat. A szarvas ibolyát virágzás után visszavágjuk és felosztjuk, hogy a növények erősek és hosszú életűek maradjanak. Ez a két fajta viola könnyen gondozható, fagyálló és nem fogékony a kártevőkre és a betegségekre.
tippek és trükkök
Németországban több mint húszféle ibolya fordul elő a természetben, pl. Kutya ibolya, márciusi ibolya, erdei ibolya és sarkantyú.