Mi a dió botanikai neve? Hány fajta van? Hány éves lehet a dió? Ezeket és más kérdéseket is tisztázunk ebben a cikkben, amely a diófa rövid ismertetése mellett néhány különleges tulajdonság konkrét leírását is tartalmazza.

A diófák 10-30 méter magasra nőnek

A dió profilja

  • Név: dió vagy diófa
  • Botanikai név: Juglans regia
  • Család: diófélék (lat. Juglandaceae)
  • Fafaj: lombos fa
  • Felhasználás: kerti fa, parkfa
  • Faj: körülbelül 60
  • Elterjedés: világszerte, elsősorban Közép-Európa, de Európa többi része, Ázsia, Amerika is
  • Magasság: 10-30 méter
  • Levelei: Változó, nem pariszárnyú, 7-9 hosszúkás, tojásdad egylevelű, legfeljebb 12 cm hosszú, sima levélszél, sötétzöld, sárgás-narancssárga őszi színű, nyár végén a levél bőrérzésű, fűszeres illat (illata taszítja a szúnyogokat ill. legyek)
  • Gyakorisága: egylaki, a nemeket elválasztó
  • Virágok: zöldes színűek, hím virágok a levelekkel együtt kihajtanak, barkában lógnak, női virágok 3-4 hét múlva jelennek meg, virágzási időszak áprilistól júniusig, szélbeporzás
  • Gyümölcs: a diót zöld termés veszi körül; Érési időszak szeptembertől októberig
  • Gallyak: olívabarna, vastag, tiszta levélhegekkel, barna rügyekkel
  • Kéreg: szürke, később kéregfekete, repedezett, profilban gazdag
  • Fa: kemény, nemes, drága
  • Gyökér: mélyen gyökerező
  • Fekvése: napostól félárnyékosig
  • Talaj: homokos-agyagostól agyagosig
  • pH-érték: enyhén savastól lúgosig
  • Kor: legfeljebb 150 év, néhányan 200 év felett

Különleges tények a diófáról

Ismeretes, hogy a diófa ízletes gyümölcsei több mint 10 000 éve fontosak az emberek táplálékaként.

A dió zsírtartalma meghaladja az 50 százalékot. Ez kiváló energiaforrássá teszi őket. A diót alapvetően nagyon egészségesnek tartják: segít például a vérszegénységben. Támogatják a sebgyógyulást és csökkentik a hasmenés során fellépő vízveszteséget is.

A dió vasat, cinket, káliumot és a-linolénsavat tartalmaz. Ez utóbbi az emberi szervezet számára fontos omega-3 zsírsav.

Napjainkban a diófának hasznos fa szerepe van. Emiatt a dió ma már az északi féltekén minden mérsékelt éghajlati övezetben megtalálható. A diót ritkán találják vadon élő faként.

A gyümölcsök mellett a dió faanyaga is gazdasági jelentőséggel bír. Rendkívüli színének és esztétikus erezetének köszönhetően a diófa értékes és ennek megfelelően drága nemesfaként működik.

A dió népszerű gyógynövény

Érdekes tény az is, hogy a diófa gyógynövényként népszerű a természetgyógyászatban.

A népi gyógyászatban gyakran használják a diót, a gyümölcshéjat és a leveleket. Ott gyulladáscsökkentő és antibakteriális készítményeket állítanak elő.

A dió leveleit belsőleg és külsőleg használják, például diólevél teaként ivásra vagy borogatások formájában a bőrre. Állítólag gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatásuk van. A levelek állítólag pozitív hatással vannak az ekcémára, a pattanásokra és a gombás betegségekre is.

A belső felhasználással (diólevél tea) viszont óvatosság javasolt: érzékeny, érzékeny gyomor esetén fennáll a kellemetlen tünetek, például hányinger, hasmenés veszélye. Elvileg azonban a dió nem mérgező az emberre.

Kategória: