Vad formájában az izsóp csak a melegebb vidékeken fordul elő. Ott száraz, meszes talajú sziklás tájakon él. Az izsópot az Alpoktól északra fűszer- és gyógynövényként már a középkor óta termesztik.
Az izsóp szereti a tűző napot
Az izsóp egy strapabíró alcserje felszálló szárral, szívós, hosszúkás levelekkel és sötétkék virágokkal, sűrű hamis tüskékben. Botanikai neve Hyssopus officinalis a héberből származik. A zsidó és katolikus szokásokban a növényt szenteltvíz meglocsolásaként használták.
Az izsóp inkább a napfényes helyet részesíti előnyben, de egyébként egy kevés karbantartást igénylő növény, amely rossz talajban is virágzik. A saját kertben történő termesztés során a következő szempontokat kell figyelembe venni a helyhez kapcsolódóan:
- napos, szélvédett helyen,
- vízáteresztő, meszes talaj,
- jól tűri a szárazságot,
- A zöldségekkel való szomszédság előnyös.
tippeket
Az izsóp kiváló pillangó- és rovartápnövény. Erős illatát azonban nem különösebben értékelik a kártevők.